„Szeldzsuk-dinasztia” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12. sor:
A [[manzikerti csata]] során [[1071]]. [[augusztus 26.|augusztus 26-án]] az [[Alp Arszlán nagyszeldzsuk szultán|Alp Arszlán]] vezette szeldzsuk erők katasztrofális vereséget mértek a [[Bizánci Birodalom]]ra. Még [[IV. Rómanosz bizánci császár|IV. Rómanosz]] császár is fogságba esett.
 
Alp Arszlán utódja, [[Maliksáh]] uralkodása alatt két perzsa [[Vezír (törökmuszlim méltóság)|vezír]], Nizám al-Mulk és Tádzs al-Milk vezetésével a szeldzsuk állam kiterjesztette határait egészen [[Kína|Kínáig]] és a [[Bizánci Birodalom]]ig. Amikor Malík Sáh [[1092]]-ben meghalt, a birodalom széthullott mert a sah testvére és négy fia nem tudtak megegyezni a birodalom felosztásán. [[1118]]-ban [[Ahmad Szandzsár]], a harmadszülött, átvette a birodalom irányítását, mert nem volt megelégedve a neki kiosztott örökséggel. Testvérei nem ismerték el uralkodónak, és II. Mehmed [[szultán]]ná nevezte ki magát [[Bagdad]]ban. Szandzsárt elfogták és [[1153]]-tól [[1156]]-ig török nomádok tartották fogva. Egy évvel később meghalt.
 
Maliksáh halála után többször is megkísérelték egyesíteni a szeldzsuk birodalmat. Egy rövid ideig III. Toğrül uralkodott az összes szeldzsuk fölött kivéve az [[anatólia]]i régiót. [[1194]]-ben [[Ala ad-Dín Tekis]], [[Hvárezm Birodalom]] uralkodója legyőzte Togrult és a szeldzsuk birodalom összeroppant. Egyedül az [[anatólia]]i szultanátus maradt fenn. A [[13. század]]ban a dinasztia hanyatlásnak indult, [[1260-as évek]]ben [[Ázsia|Ázsiából]] érkező törzsek kis emirátusokra ''(beylik)'' darabolták a területet. Az egyik törzs, az [[Oszmán Birodalom|oszmán]] végül kiemelkedett és meghódította a többit.