„Pálffy család” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
36. sor:
===A Pálffy család első három legsikeresebb vitéze.:===
<br>'''Pálffy (II.) Miklós (győri hős)''' (1552-1600) A már említett Pálffy Pál Péter nevű fiának a gyermeke. Számos érdeme mellett vitathatatlanul a legnagyobb a Győr várának töröktől történt visszavétele. Nádorrá lesz grófi és örökös pozsonyi címeket nyer. Uradalmat kap, de mindezeket alig élvezhette, mert amikor még szükség lett volna harctéri vitézségére, egy ismeretlen betegség 48 éves korában elvitte. Így is ő rakta le az alapokat. Rangot és anyagi hátteret szerzett, amire azután az elkövetkező generációk karriert építhettek. '''''Ő volt az első egész európai térségben, aki megállította a törökök sikersorozatát és számos helyen felmutatta, hogy sikeresen lehet küzdeni ellene.''''' Élete során 26 csatát nyert a törökkel szemben. Rába melléki portyán sérült meg. Visegrád, Vácz, Párkány, Esztergom, Komárom, Győr, Fülek, Drégely, Palánk, Nógrád, Tata, [[Pálffy Miklós (hadvezér,
'''Pálffy (III.) János (nádor''' (1663-1751) Pálffy (V.) Miklós testvére, öccse. (Mindketten IV. Miklós korona őr és Harrach Mária Eleonóra grófnő gyermekei). Ha János nagyapja II. Miklós nagy volt, akkor János még nagyobb. Miklós nem a sérülésébe, hanem ismeretlen kórban halt meg 48 évesen, János viszint 87 éves koráig sértetlenül kerül ki a csatamezőkről. Nehéz eldönteni melyikük a nagyobb, de János hosszú élete alatt megőrzött egészsége okán is eredményesebb lehetett. Kezdetben a német gyalogezred önkéntese, majd Pálffy III. Károly vasas ezredében találjuk. Harcol a törökök, a franciák, a kurucok ellen. 1688-ban Lotharingiai Károly hadsegédje.
46. sor:
1742-ben trónmentő seregek főparancsnokaként (79 évesen!)is megállta a helyét. Amikor Nagy Frigyes német római császár másodszor is betör cseh területre 80 éves Pálffy János ismét harcba menne, de Mária Terézia kíméletből lebeszéli erről.
Pálffy János kedvenc latin mondása az Omnia Cum Tempore, azaz ''„minden, időnket emészti ”''.[[Pálffy János (nádor)| (Róla bővebben-)]]
<br>'''Pálffy (V.) Miklós (nádor)''' (1657-1732) Török elleni küzdelmek részese. Belgrád alatt 1693-ban maradandó lábsérülést szerez. Érdemei közül a legnagyobb, hogy János testvérével a IV.Károly idején részt vesz a pragmatica sanctio előkészítésében (titkos királyházi ülés). Még az 1722-23-as országgyűlést megelőzően megnyeri a támogatásnak a főrendeket. Belgrádnál történt megsebesüléséig megannyi győztes csata résztvevője. Ott van Bécs felmentésénél, Párkánynál, Esztergomnál és Kalánszeménnél (1691). Életét lábsérüléséig a hadi táborok jelentik. Hivatalnoki pályán is a legmagasabb országbíró, nádor tisztségekig jut.
54. sor:
Országbíróként 1723 évi országygűlés határozata alapján saját rendeletével előírja a királyi kamara egyházi és magánlevéltárak iratanyagának levéltárba gyűjtését és szervezését. Maga a Pálffy irattárak anyagát gyűjti egybe. Személyesen jár közben más családoknál a siker érdekében és ezzel Pozsonyban lerakja az akkori, így a mai '''Nemzeti Levéltár''' alapjait.
Bél Mátyás - kora elismert tudósának - a mecénása. Műveinek kiadását támogatja és királyi kegydíjat is elér számára. Végül Miklós nádor híres volt még fogadási asztala választékáról és fejedelmi íz-világáról..[[Pálffy Miklós (nádor)| (Róla bővebben-)]]
Miklóst örökében a Pálffy főtisztek, tisztek a 19 szd. után is szolgálati érdemek letéteményesei.▼
▲
===Három kiemelkedő egyházi főméltóság:===
| |||