„Kelet-Közép-Európa” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
4. sor:
Az elnevezés az [[1980-as évek]]től kezdve vált nepszerűvé, amikor a régió három értelmiségi személyisége [[Bibó István (politikus)|Bibó István]], [[Czesław Miłosz]] és [[Milan Kundera]] a [[Kelet-Európa]] kifejezéssel szembeállítva használta.{{forrás}}
Néhány országnak bizonyos részei sorolhatók Kelet-Közép-Európához: a délkelet-európai [[Horvátország]]ból a [[Száva|Szávától]] északra eső területek, [[Szerbia|Szerbiából]] a [[Vajdaság]], a kelet-európai [[Ukrajna|Ukrajnából]] [[Kárpátalja]] és Kelet-[[Galícia]], [[Oroszország]]ból a [[Kalinyingrádi terület]].
Kulturális és történelmi értelemben Kelet-Közép-Európának tekintik azokat az országokat, amelyek az Elbától keletre találhatók, de a nyugati kultúrkörhöz tartoznak (a katolikus, illetve kisebb részben a protestáns kereszténység terjedt el). Ez az értelmezés elsősorban az ortodox kelet-európai és balkáni országoktól különíti el a régiót. Ebben az esetben a földrajzi értelemben vett Kelet-Közép-Európán túl ide sorolandó [[Horvátország]], valamint a három balti állam: [[Észtország]], [[Lettország]], [[Litvánia]], ugyanakkor nem tartozik ide Románia. Ebben az értelemben használatos, bár kissé szokatlan elnevezés a ''Nyugat-Kelet-Európa'', illetve „kompországok” néven is emlegetik ezeket az államokat.
10 ⟶ 12 sor:
Más történelmi és politikai szempontok szerint azokat az országokat sorolják ide, amelyekben a második világháborút követően épültek ki a szocialista rendszerek, tehát az 1940-ben megszállt balti államokat, az egykori [[NDK]]-t, valamint – Görögország és Törökország kivételével – Délkelet-Európa országait is. Ez az értelmezés főképp a volt Szovjetuniótól kívánja elkülöníteni az említett országokat.
Gyakran mondanak helyette tévesen Közép-Kelet-Európát, ami szó szerint Kelet-Európa középső részét
{{forrás}}
|