„Lubin” változatai közötti eltérés

|címer = POL Lubin COA.svg

|zászló = POL Lubin flag.svg

|járás = lubini

|városjogok = 1295

[[Kép:Lubin-solid3.JPG|thumb|Az 1982. évi lubini áldozatok emlékműve]]

A mai város területén belül és legközelebbi szomszédságában több bronzkorszakból (3.-4. század) illetve a korai vaskorszakból származó hamvasztásos sírt találtak. Ezek a [[lausitzi kultúra]] maradványai, mely i.e. 1000- i.e. 400-ig virágzott a mai Lengyelország területén. A legrégebbi lelet azonban egy neolit sír nem messze a Ścinawa felé vezető út mellett i.e.4000-ből.<ref>http://www.lubin.pl/strona,7.html</ref>.

 

Lubint először a 12. század második felében említik. A valószínűleg 1155-ben kiadott pápai bulla megemlíti Lublint is 13 [[szilézia]]i várispánság között, és 1178 körül [[Magas Boleszláv]] fejedelem az Ó-Lubin területén elterülő települést lengyel mintájú városi rangra emelte. Az új várost, mely a várispánság (a mai Wrocławi park helyén) és Ó-Lubin között feküdt, [[Sziléziai Hedvig]] és [[I. Henrik lengyel fejedelem|Szakállas Henrik]] alapította 1205. körül. 1288. körül ezeknek a településeknek Przemko [[ścinawa]]i fejedelem magdeburgi városi jogokat adott. Hedvig fa templomot építtet.<ref>http://www.lubin.pl/strona,6.html</ref>

 

1526-ban [[I. Ferdinánd magyar király|Habsburg Ferdinánd]] elnyeri a magyar és a cseh trónt és így Lubin osztrák uralom alá kerül. A harmincéves háború alatt 4000 polgár hal meg pestisben, 1631-ben svéd támadás éri a várost.

1843-ban jelent meg az első helyi újság, 1869-ben pedig megnyílt a Lubin-[[Legnica]] vasútvonal.

 

== Műemlékek ==

 

<!--

* [[Mury miejskie w Lubinie|Mury miejskie]]

{{portál|Lengyelország|-}}