Főmenü megnyitása

Módosítások

a
→‎Rómában: kékítés
A cím és a tartalom a [[Római Köztársaság]] bukása után a [[Principatus|principátus]] idején fokozatosan alakult ki, ahol szükség volt egy monarchikus rendszerre, de sem a [[Római Királyság]] idején lejáratott királyi, azaz rex cím, sem a [[Lucius Cornelius Sulla|Sulla]] és [[Caius Iulius Caesar|Caesar]] miatt rossz emlékű örökös [[dictator]]i cím nem hangzott jól.
 
[[Caius Octavianus Caesar Augustus|Augustus]] ezért [[princeps]]-nek neveztette magát, ''isten fiának'', miután fogadott apját, Julius Caesar-t halála után az istenek közé emelték, és a köztársaság több [[magistratus|tisztségét]] és címét személyében egyesítette. Olyanokat, mint: [[Tribunus plebis|néptribunus]] (sérthetetlenség és vétójog), [[pontifex maximus]] (szakrális szerep), [[consul]] (végrehajtó hatalom], [[censor]] (a szenátus összeállítása), [[imperator]] (hadseregparancsnok). Nevét pedig, ami eredetileg ''Caius Octavianus'', majd a Caesar általi örökbefogadás után ''Caius Iulius Caesar (Octavianus)'' lett, ''Imperator Caesar Augustus''-ra változtatta. A későbbi princepsek mind felvették Caesar nevét is, ezért az az uralkodó szinonímája lett, ugyanakkor Augustus neve még nagyobb reputációt takart. A trónörökös csak a Caesar nevet, a princeps az Augustus nevet is viselte.
 
A [[dominatus]] idejére alakult ki tartalmilag is a császár emberek fölötti fogalma. A princeps csak első volt az emberek között, a [[dominus]] viszont eredeti jelentésében nem egyszerűen urat, hanem a rabszolgák urát jelentette, ezért ennek felvétele, mint megszólítás - igen sértő volt a szenátorok szemében - az emberek fölé emelte. [[Caius Aurelius Valerius Diocletianus római császár|Diocletianus]] tetrarchiája idején a négy részre - kétszer két részre - osztott birodalom és a saját birodalomfele élén a '''senior Augustus''' állt, a másik birodalomfél élén a '''iunior Augustus'''. Mindkét birodalomfél egy-egy kisebb része az alárendelt '''Caesar''' hatáskörébe tartozott.