„Kilogramm” változatai közötti eltérés

38 bájt hozzáadva ,  5 évvel ezelőtt
! !!kg/m³!!cm³!!mm
|-
|[[platina-]]–[[irídium]]||21550||46||38,9
|-
|platina||21450||46,6||39
|-
|[[alpakka]]||8600||116||52,9
|-
|[[sárgaréz]]||8400||119||53,3
|-
|[[invar]]||8100||123||53,9
|-
|[[acél]]||8000||125||54,2
|-
|[[alumínium]]||2700|| 370||77,8<ref>{{cite web |url= http://www.oiml.org/publications/R/R111-1-e04.pdf |title=International recommendation. Metrological and technical requirements |first= |last= |work=oiml.org |year=2005 |accessdate=22 July 2011}} OIML előírások a kilogramm mérésére</ref>
|-
|[[hegyikristály]]||2666||375||78
|-
|[[szilícium]] gömb||2330||429||93,4
|}
A táblázat első sora az ''1874 alloy'' adatait tartalmazza, a második az őskilogramm adatait. Az [[invar]]t (kobalttal dúsított invar) a méter etalonhoz használják. A kilogramm etalonokat nem egyszerű (7860 kg/m³), hanem korrózióálló acélból készítik. Az ötvözet anyagától függően tehát a kilogramm etalonok magassága és átmérője 38,9–39,2&nbsp;mm között változik. A térfogati adatok alapján belátható, hogy például ha egy [[platina]] és egy [[acél]] etalont hasonlítanak össze, a normál légköri levegő által keltett felhajtóerő miatt 95&nbsp;mg mérési hiba keletkezik. Ennek kiküszöbölésére egyes laboratóriumok [[vákuum]]<ref>{{cite web |url= http://www.npl.co.uk/engineering-measurements/mass-force-pressure/mass/products-and-services/vacuum-weighing-facilities |title=Vacuum Weighing Facilities |first= |last= |work=npl.co.uk |year=2011 |accessdate=22 March 2011}} Vákuum-mérleg az NPL laboratóriumban</ref> alatti mérleget használnak (NPL). A német Physikal-Technische Bundesantalt <ref>{{cite web |url= http://www.ptb.de/de/publikationen/mitteilungen/2008/2/08_2_3.pdf |title=08_2_3.pdf |first= |last=Borys - Scholz - Firlus |work=ptb.de |year=2008 |accessdate=25 March 2011}}Vákuummérlegek a német metrológiai intézetben</ref> kétféle vákuummérleget is használ. A [[BIPM]] kimérte az acél kilogramm etalonok mérési hibáját. Az általuk közölt ábrán jól látható, mekkora a mérési bizonytanságnak az a része, amelyet az etalon megválasztása, a mérleg megválasztása, illetve a levegő által keltett felhajtóerő okoz.<ref>{{cite web |url= http://www.bipm.org/utils/en/pdf/Density_of_standards.pdf |title=Density of Standards |first=R. |last=Davis |work=bipm.org |year=2003 |accessdate=27 March 2011}} A mérési bizonytalanság értéke függ az etalontól, a mérlegtől, valamint a levegő felhajtóerejétől.</ref>