Főmenü megnyitása

Módosítások

[[Makk József (tüzér)|Makk József]] őrnagy heves természetű katona volt, aki nem mindig engedelmeskedett feljebbvalói parancsának, ezért árulás gyanújába keveredett, s [[börtönbüntetés|börtönbe]] zárták. Makk József barátját, Rózsafyt kérte meg, hogy keresse fel az akkor már folyton vándorló kormányt, hogy szabadon bocsátását engedélyezze. Rózsafy [[Világos]]nál találta meg a kormányt, ki is eszközölte a kegyelmet Makk Józsefnek, de mire visszatért Komáromba, erre már nem volt szükség, időközben [[Klapka György]] kiengedte a börtönből, s a rangját is visszaadta.
 
1849. október 4-én, Komárom feladása után Rózsafy és Makk nem fogadták el a katonáknak felajánlott menlevelet, együtt elmentek [[Olaszország|Itáliába]] és ott éltek. Több más magyar menekülttel együtt terveket kovácsoltak arra vonatkozóan, hogy lehetne mégis kivívni Magyarország szabadságát, arra gondoltak, ha Ausztriában, Észak-Itáliában (ekkor még a Habsburg Birodalomhoz tartozott) és Magyarországon egyidejűleg törnének ki a forradalmak, az járható út lenne. [[Kossuth Lajos]] ekkor már a kis-ázsiai [[KutaihaKütahya(település)|Kutahiában]] élt száműzetésben, s ott próbálták megnyerni a tervnek. Rózsafy 1850 decemberében levelet írt Kossuthnak, Kossuth eleinte habozott, de később sikerült őt meggyőzni. Kossuth 1851 március
21-én írt Rózsafynak és küldött neki 200 török piasztert útiköltségre, kérte, hogy látogassa meg. Makk is Rózsafyval ment, átmentek Kisázsiába, s Kutaihától nem messze Brusszában tárgyaltak Kossuth Lajossal. Innen Rózsafy Kutaihába ment, ahol nyolc napig Kossut vendége volt.
146 763

szerkesztés