|
}}
'''Chełm''' (ukránul ''Холм'' – Holm) – város [[Lengyelország]] [[Lublini vajdaság]]ának keleti részén, a [[Chełmi járás]] székhelye. [[1975]] – [[1999]] között vajdasági székhely volt. [[Lublin]]tól 70 km-re keletre fekszik, az [[Ukrajna|ukrán határ]] közelében (24 km-re a dorohuski határátkelőtől) az ''Uherka-patak'' partján. [[2005]]-ben 72,6 ezer lakosa volt, közigazgatási területe 36,3 km². [[Fájl:Chełm3.JPG|thumb|250px|A chełmi bazilika]]
== Történelme ==
A mai város területén már a [[9. század]]ban földvárral megerősített szláv település állt. Nevét valószínűleg a ma a város közepén emelkedő dombról (holm) kapta. A ''lendzianlengyán'' törzs által lakott település [[981]]-ben a [[Kijevi Rusz]] része lett. A legendák szerint [[I. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem]] fejedelem építtette első kőerődítményét [[1001]]-ben. [[1018]]-–[[1031]] között a lengyelek foglalták el, de később visszatért a keleti szláv fejedelemséghez. [[1235]]-ben ''DanyielDanyiil Romanovics'' [[halics]]i fejedelem ide helyezte át székhelyét, ekkor kapott városi jogokat, majd 5 évvel később ortodox püspökségi székhely is lett. Új kastélytvárat is építettek ekkor. A 14. század elején kis ideig önálló hercegségfejedelemség is volt, [[1366]]-ban azonban véglegesen Lengyelországhoz került. [[1392]]-ben a magdeburgi városjogokat is megkapta. A 15.-1615–16. században élte fénykorát, mint kereskedelmi és kulturális központ, a 17. században a háborúk miatt hanyatlásnak indult. A 18. században újra fejlődésnek indult, [[1794]]-ben vajdasági székhely is lett. Ugyanebben az évben a város lakói csatlakoztak a Kościuszko-felkeléshez. A chełmi csatában ([[1794]]. [[június 8.]]) azonban a felkelők vereséget szenvedtek Derfelden cári generális seregétől és a következő évben a várost aza Osztrák[[Habsburg CsászársághozBirodalom]]hoz csatolták. A [[napóleoni háborúk]] során ([[1806]]-ban) a ''[[Varsói Hercegség]]'' része lett, majd [[1815]]-ben a [[Kongresszusi Lengyelország]]gal együtt a cári Oroszországhoz került. A 19. században központi szerepköreinek nagy részét [[Lublin]] vette át, Chełm garnizánvárosságarnizonvárossá vált. [[1866]]-ban épült meg a várost Lublinnal és [[Kijev]]vel összekötő vasútvonal. [[1912]]-ben kormányzósági székhely lett, [[1918]]-ban Lengyelország része lett. A német megszállás (1939-19441939–1944) alatt a város zsidó lakosságát a közeli [[sobibór]]isobibóri koncentrációs táborbatábor]]ba hurcolták. [[1944]]. [[július 22.|július 22-én]] itt alakult meg a ''Lengyel Nemzeti Felszabadítási Bizottság'', a háború utáni Lengyelország első kormánya, mely itt tette közzé a [[júliusi kiáltványtkiáltvány]]t. [[1974]]-ben 46 ezer lakosa volt. [[Fájl:Chełm2.JPG|thumb|250px|Belvárosi utcakép]]
== Gazdasága ==
== Nevezetességei ==
[[Fájl:Rozeslaniaapostolow.jpg|thumb|250px|Az Apostolok Szétküldése-templom]]
* A város központjában álló ''Várhegy''en ''(Grodzisko)'' áll a középkori eredetű, barokk stílusú ''Istenanya születése-bazilika'' ([[1736]]-–[[1757]]). A domb tetején levő egyházi műemlékegyüttes részei még a különálló ''harangtorony'' (1878), a ''püspöki palota'' (1711-1730), és az ''Uściługi-kapu'' (1616).
* A belváros legértékesebb műemléke a barokk stílusban [[1753]]-–[[1763]] között épült ''Apostolok Szétküldése-templom'' ''(Kościół pw. Rozesłania św. Apostołów)''.
* ''Szt.Szent Miklós-templom'' – 15. századi eredetű, mai formáját 1721-17271721–1727 között nyerte el.
* ''Szt.Szent András-templom'' – 1737-17501737–1750 között épült, egy időben ortodox, majd református templom volt.
* A város zsidósághoz kapcsolodókapcsolódó műemlékek a Kis- és ''ÖregRégi-Zsinagóga'' valamint a ''zsidó temető''.
== Híres szülöttei ==
| 