„35 mm-es film” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Removing Link FA template (handled by wikidata) |
Kgyt (vitalap | szerkesztései) →Anamorfikus: Csillagok háborúja IV: Új remény |
||
37. sor:
Mikor kitört az [[1950-es évek|50-es évek]] szélesvásznúfilm-forradalma, az új technikák arra kényszerítették volna a mozitermeket, hogy a létező vetítőgépeket újabb (természetesen drágább) gépekre cseréljék. Az anamorfikus módszer közkedvelt volt, mert ugyanazt a 35 mm-es filmet használta, mint a szférikus eljárás. A különbség csak annyi volt, hogy olyan speciális lencséket használtak, amelyek egy széles képet tudtak egy 1,33:1 arányú filmkockára filmezni. Az ilyen lencsék a képet vízszintesen összesűrítették. Mikor egy ilyen képet egy másik anamorfikus lencse elé tesznek, a lencse újra „kinyújtja” a képet az eredeti méreteire. Ennek a formátumnak az előnye az, hogy a filmkocka egész felületét kihasználja, így a kép sokkal élesebb. A hátránya viszont az, hogy az operatőrnek nehezebb a képet fókuszálva tartani. <!-- (hirtelen mozgáskor a kép homályos lesz, ami persze nem áll fenn egy profi filmezés esetén – ahol több kamera filmezi ugyanazt a részletet). -->
A ''[[CinemaScope]]'' volt az [[1950-es évek|50-es]] és [[1960-as évek|60-as]] évek legelterjedtebb szélesvásznú szabványa. Anamorfikus lencséket és négysávos mágneses rögzítésű hangsávot használt. Ezt a szabványt alkalmazta többek között a [[20th Century Fox]] filmstúdió is. Ennek a formátumnak több képaránya is volt: 2,66:1, 2,55:1, 2,35:1. [[1953]]-tól egészen [[1967]]-ig használták, amíg a Panavision lencsék fel nem váltották. A Panavision egy filmező kamerákat gyártó cég, a [[hollywood]]i ipar ezeket a kamerákat és lencséket használja. Az egyik kivétel a ''[[Csillagok háborúja]]'' volt: [[George Lucas]] Arriflex anamorfikus lencséket használt az ''[[Csillagok háborúja IV:
Ha az anamorfikus filmet a TV képernyőjére kell áttenni, két lehetőség van:
| |||