„Urbanisztika” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
Az '''urbanisztika''' a latin eredetű [[urbs]] (város, nagyváros, a régi rómaiaknál Róma városa) szóból származik <ref>Idegen szavak és kifejezések szótára - Bp. 1976. Akadémiai K. p. 880 ISBN 963 05 1007 3</ref>, a társadalom területi megjelenési formáinak, [[település|települések]]ek, településrészek, térségek, régiók életének, működésének, változásai sajátosságainak feltárásával, elemzésével, illetve azok irányításával (igazgatásával), tervezésével, fejlesztésével, rendezésével, működtetésével, stb. foglalkozó multidiszciplináris szakmai tevékenység.
 
== A szakkifejezés keletkezése és értelmezése ==
 
Az urbanisztika fogalma a különböző nyelvekben, kultúrákban és korszakokban változik. Jelentéstartalma kisebb-nagyobb mértékben eltérő például az angol, vagy a német szóhasználatban, így a magyar kifejezésnek is saját története és jelentése van, amely történelmi okokból leginkább más posztszocialista országok szóhasználatához hasonlít. A köznyelvben korábban leggyakrabban a "városépítészet", vagy a "városépítés" kifejezések szinonimájaként használták, így megkülönböztetve a nagyrészt a fizikai környezet alakítására vonatkozó tervezést, irányítást azoktól a stratégiai, vagy operatív, nagyrészt társadalmi és gazdasági tervezési karakterű tevékenységektől, amelyeket a rendszerváltozás előtt az Országos Tervhivatalban, vagy a tanácsok tervosztályain erős politikai összefüggésrendszerrel "népgazdasági tervezés" címszó alatt folytattak, ide értve példáula azhosszú- (30 éves), közép-(15 éves) és rövídtávú (5 éves), illetve ötéveséves tervezés tevékenységeit is.
A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltozást]] és az EU-csatlakozást követően, amikor a fejlesztés tervezése területi és települési szinten is ismét bekerült a közhatalmi szervezetek szokásosan gyakorolt tevékenységei közé, az urbanisztika az a legszélesebb értelemben használt gyűjtőfogalom, amely magában foglalja a területek (térségek) és települések, vagy azok csoportjainak [[Településtudomány|kutatását]], tervezését, és fejlesztését, vagy korábbi - a települések helyett a nyugat- az európai szokásoknak jobban megfelelő szóhasználattal - a városkutatás, várostervezés, városépítés, városigazgatás és városépítésvárosmarketing különféle tevékenységeit.
 
A magyar szóhasználat jórészt egybeesik az angol "urban development", vagy a német "Stadtentwicklung" , illetve "Städtebau" jelentéstartalmával, lényeges különbség azonban, hogy amíg az utóbbiak általában nem tartalmazzák a magyarul "vidékfejlesztés", vagy "falufejlesztés" fogalommal illetett tevékenységeket, a magyar szakmai-jogi szóhasználatban a "település" előtag rendszerint azt jelzi, hogy a magyar urbanisztika sajátjának tekinti a falvak, tanyák, vidéki térségek (egyes szakírók szóhasználata szerint "a társadalom területi megjelenési formáinak" <ref>(pl. [[Kiss Tamás (építész)|Kiss Tamás]]): Településeink múltából jövő felé előadás (MTA VEAB konf. 1990.nov.06. megj.: MTA VEAB: A Dunántúl Településtörténete IX. kötetben - ISBN 963-01-0441-5</ref>) fejlesztésének kérdéseit is.
 
== Ismeretanyaga ==
Az urbanisztika magába foglalja a [[társadalom|társadalommal]]mal, [[Gazdasági rendszer|gazdasággal]], irányítással, [[geográfia|geográfiágeográfiával]]val, [[városmarketing|városmarketinggel]]gel, [[Kultúra|településkultúrával]], városépítéssel ([[mérnök]]i és [[építészet]]i ismeretekkel), viselkedéstudománnyal, [[kommunikáció]]val, [[egészség]]gel, védelemmel és veszélyelhárítással, éssőt egyre növekvő mértékben a [[környezet]]védelemmmel foglalkozó tudásnak az adott területen hasznosítható részét. Gyökerei a [[földmérés]]hez (pl. a birtokleírást tartalmazó [[Tihanyi alapítólevél]]), az [[építészet]]hez (pl. az ókori birodalmak városai), a katasztrófavédelemhez (tűzvészek) és[[egészségügy|közegészségügyhöz]] ( járványok) és a [[Filozófia|filozófiá]]hoz (pl. az utópista filozófusok munkái) nyúlnak vissza. Tevékenységi köre a városi élet sajátos változásával együtt folytonosan változik, gyarapodik.
Fő tevékenységi körei: a elméleti- és konkrét adatfeltáró kutatás, a tervezés, a megvalósítás és monitoring, regionális és településpolitika, az üzemeltetés.<ref>[[Kiss Tamás (építész)|Kiss Tamás]]: Gondolatok a településről, fejlődéséről, fejlesztéséről - Comitatus, Vp. 1996. 8-9. számaiban (p 2336) - HU ISSN 1215 315 X</ref>