„Szovjetház” változatai közötti eltérés

Az épületben volt még az ún. HÖCS (HadseregHír– és Összekötő Csoport) is, amely a [[Böhm Vilmos]] által [[Gödöllő]]re rendelt főhadiszállástól függetlenül Kun Béla és kommunista elvtársainak külön vezérkaraként működött.

1919. június 24-én az "ellenforradalom" napján a SzovjetházSzovjetházat megsérültdunai monitorok kezdték el lőni. <!--Erről [[Váry Albert]] a "Vörös uralom áldozatai Magyarországon" című művében így írt: {{Idézet2|''1919. június 24-én délután a „Maros" nevű monitor és a „Csuka" és „Pozsony" őrnaszádok megjelentek a Dunán s felhúzták a nemzetiszínű zászlót. A Hungária szovjetházra három lövést adtak le. Nemsokára a vöröscsapatok a partról lőni kezdték a Dunán cirkáló hajókat, majd repülők támadták, mire menekülni voltak kénytelenek. Közben csatlakozott hozzájuk a „Munka" nevű aknahajó is s utóbb utánuk jött a „Lajta" és „Komárom" monitor is. Paks alatt a „Munka" hirtelen elpártolt, kivált közülök, lerántotta a magyar zászlót s tüzelni kezdett a „Pozsony" és „Komárom" őrnaszádra. A kifejlődött ágyutüzben a „Munka" ágyúgolyója eltalálta a „Komárom" parancsnoki tornyát s halálra sebezte Csicsery és Máhr sorhajóhadnagyokat. A harc következtében a „Munka" is elsülyedt. Az aknavonalon sikerült a „Lajtá"-nak, a "Maros"-nak és „Komárom"-nak átjutnia s a Dunán a bajai híd felett tartózkodó angolok védelmébe menekülnie.''|Váry Albert: A vörös uralom áldozatai Magyarországon}}-->