„Vatikán világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
15. sor:
|width=140px | [[Róma történelmi központja]]|| [[kép:Foro romano tempio Saturno 09feb08 02.jpg |150px]] ||A világörökségi helyszín eredetileg Róma [[ókor]]i és [[középkor]]i történelmének épületeit és műemlékeit foglalta magába. Kezdetben az aureliusi falak által körülzárt történelmi városközpontot jelentette, majd 1990-ben kiterjesztették, így ma az Olaszországhoz és a [[Vatikán]]hoz egyaránt tartozó helyszínhez része Róma történelmi központja, a Vatikán területen kívüli birtokai és a [[San Paolo fuori le mura]]-bazilika. A város történelmi központjának legfontosabb műemlékei a [[Forum Romanum]], Augustus és [[Angyalvár|Hadrianus]] császárok mauzóleumai, a [[Colosseum]], [[Constantinus diadalíve]], a [[Római Pantheon|Pantheon]], valamint a középkori és a barokk Róma templomai és épületei. A Vatikán államot létrehozó, az Olaszország és a Szentszék között 1929-ben aláírt [[lateráni egyezmény]] szerint a Szentszék tulajdonában maradt a lateráni épületegyüttes, a [[Santa Maria Maggiore bazilika (Róma)|Santa Maria Maggiore-bazilika]] és a San Paolo fuori le mura bazilikák, valamint a Palazzo Propaganda Fide, a Palazzo Maffei és a Palazzo del Sant Uffzio. ||kulturális || 1980
|-
| [[Vatikán]] || [[kép:Watykan Bazylika sw Piotra.JPG |150px]] || A [[Szent Péter-bazilika|Szent Péter-bazilikát]], a Szent Péter teret és a [[Vatikán|Vatikáni Palotát]] magába foglaló Vatikánváros a keresztény világ egyik legszentebb helye és egyben a vallásos művészet egyik központja is. A [[Vatikán|Szentszék]] és [[Olaszország]] között 1929-ben aláírt lateráni[[Lateráni szerződésegyezmény]] szerint a független Vatikán kevesebb mint 0,5 négyzetkilométer felett rendelkezik. Legfontosabb épülete a Szent Péter-bazilika azon a helyen áll, ahol [[Péter apostoltapostol]]t a hagyomány szerint eltemették. A jelenleg látható épület már a második ugyanazon a helyen, az első templomot a [[4. század]] első felében emelték. A mostani templom építése 1506-ban, [[II. Gyula pápa]] idejében kezdődött, 1667-ben fejeződött be és a kor leghíresebb művészei, [[Donato Bramante|Bramante]], [[Michelangelo Buonarroti|Michelangelo]], [[Raffaello Sanzio|Raffaello]] és [[Giovanni Lorenzo Bernini|Bernini]] dolgoztak rajta. A [[bazilika]] előtti kettős oszlopsorral határolt azonos nevű tér Bernini tervei szerint épült a [[17. század]] közepén. A Vatikáni Palota egy hosszú építkezési folyamat eredménye amely során a középkortól kezdve az egymást követő pápák igyekeztek felülmúlni elődeiket. Az épületegyüttes a pápa hivatalos rezidenciája, emellett itt találhatók a Vatikáni Múzeumok, amelyeknek legismertebb része a [[Sixtus-kápolna]] Michelangelo freskóival. || kulturális || 1984
|}