„Hirosima és Nagaszaki bombázása” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Dexbot (vitalap | szerkesztései)
a Removing Link GA template (handled by wikidata)
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
[[Fájl:Atomic bomb 1945 mission map.svg|bélyegkép|jobbra|250px|Az atombombákat ledobó gépek útja]]
 
A Japánban található '''Hirosima és Nagaszaki bombázása''' a [[Másodikmásodik világháború|második világháborút]]t lezáró katonai művelet volt 1945-ben. A bombázást az amerikai erők hajtották végre, és mindmáig ez a két eset az egyedüli példa [[Nukleárisnukleáris fegyver|nukleáris fegyverek]]ek háborús alkalmazására.
 
A japán városokat leromboló gyújtóbombás hadművelet után a [[Szövetségesekszövetségesek|szövetséges erők]] már Japán inváziójára készültek (ez volt az ''[[Operation Downfall]]'', a ''Bukás-hadművelet''). A háború az európai hadszíntéren véget ért, amikor a náci Németország 1945. május 8-án aláírta a fegyverletételi nyilatkozatot, de a [[csendes-óceáni hadszíntér]]en tovább folyt. Az [[Egyesült Királyság]]gal és a [[Kínai Köztársaság]]gal karöltve, július 26-án az Egyesült Államok a [[potsdami nyilatkozat]]ban határozottan felszólította a japán fegyveres erőket a feltétel nélküli megadásra, „gyors és teljes pusztulással” fenyegetve, ám ezt a szigetország kormánya figyelmen kívül hagyta.
 
1945 augusztusára a szövetségesek [[Manhattan-terv]]e már túl volt az [[atombomba]] kifejlesztésén és tesztelésén, és az amerikai légierő ''509. összetett csoport''ja már rendelkezett olyan, a ''Silverplate'' fedőnév alatt felkészített [[B-29|B-29]]-esekkel]], amelyek képesek voltak azt el is juttatni a [[Mariana-szigetek]]i Tinianról Japánig. Mivel Japán nem reagált, ezért [[Harry Truman]] amerikai elnök elrendelte a bombázást. Augusztus 6-án [[Hirosima|Hirosimára]] egy ''[[Little Boy]]'', majd 9-én [[Nagaszaki]]ra egy ''[[Fat Man]]'' típusú atombombát dobtak le. A bombázások utáni négy hónapban Hirosimában {{szám|90000}}-{{szám|166000}}, Nagaszakiban {{szám|60000}}-{{szám|80000}} ember hunyt el a bombázások hatásainak következtében, nagyjából felük a bombázások napjain. A következő hónapokban számtalan ember halt bele a sugárbetegségbe, az égési sérülésekbe, és az egyéb sérülésekbe, vagy a sugárzás következtében kialakult egyéb betegségekbe. Bár Hirosimának volt jókora helyőrsége is, mindkét városban többségükben civilek vesztették életüket.
 
Augusztus 15-én, hat nappal Nagaszaki bombázása után, és hét nappal a Szovjetunió hadüzenetének bejelentése után, Japán feltétel nélkül megadta magát a szövetséges erőknek. A megadási nyilatkozatot szeptember 2-án írták alá, ezzel hivatalosan is lezárva a második világháborút. A bombázások szerepe a megadásban, és a felvetődő etikai, morális kérdések máig heves viták tárgyát képzik.