„Magyarországi országgyűlési választások” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Xing (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
23. sor:
Az első fordulóban minden szavazásra jogosult választó – külön szavazólapon – egy egyéni képviselőjelöltre és egy megyei listát állító pártra, pártszövetségre vagy szervezetre szavazhat. Az egyéni képviselői helyet az első fordulóban az a jelölt nyeri el, aki megszerzi az érvényes szavazatok legalább 50%-át plusz egy szavazatot (abszolút többség), ha legalább a szavazásra jogosultak fele leadta a voksát. Ha nincs ilyen jelölt, akkor abban a választókörzetben második fordulót kell tartani. A második fordulóban a három legtöbb szavazatot kapott képviselő vehet részt. A második fordulóban egyszerű többséggel dől el a szavazás, a legtöbb szavazatot kapott jelölt lesz a képviselő. A szavazás érvénytelen, ha a második fordulóban a jogosultak kevesebb, mint negyede szavaz. Ebben az esetben a körzet képviselői helye betöltetlen marad addig amíg – általában néhány hónappal később – új szavazást írnak ki.
A területi és országos listáról a pártokra leadott szavazatok arányában kerülnek képviselők a Parlamentbe. A kompenzációs lista lényege, hogy a vesztes egyéni jelöltekre leadott
A területi listáról csak azok a pártok jelöltjei juthatnak be az Országgyűlésbe, akik országosan a leadott érvényes listás szavazatok minimum 5%-át megszerezték.
309. sor:
[[Fájl:Budapesti szavazo lap 1945.jpg|800px|thumb|center|Szavazólap 1945-ben]]
Az országgyűlési választásokat 1945. [[november 4.|november 4-én]] tartották meg és egy közel másfél éves közjogi bizonytalanságnak és félelemnek vetett véget, mely 1944 márciusában [[Magyarország]] német megszállásával kezdődött és az [[október 15.|október 15-e]] után kiterjedt nyilas rémuralomban teljesedett ki. Ez a szovjet bevonulás után megszűnt, ugyanakkor hatalmi űrt hagyott maga után a parlamentben. A nyilasok elűzése után alakult demokratikus, antifasiszta [[Ideiglenes Nemzetgyűlés]] [[1944]]. [[december 22.|december 22-i]] nyilatkozatában többek között az
A parlamenti mandátumok pontos számát nem határozta meg a törvény, azt viszont igen, hogy a parlament a megalakulása előtti ülésén maga jelölhetett ki tíz főt Magyarország szellemi és közéleti vezetői közül, akik így a törvényhozás döntése alapján választás nélkül teljes jogú országgyűlési képviselőkké válhattak. Ezt a számot 1946-ban (1946. évi XI. törvény) tizenkettőre emelték, mielőtt az [[1947-es választások]]ra készülve az 1947. évi XXII. törvényben el nem törölték.
375. sor:
A radikális illetve a szélsőjobboldali pártok betiltásával, felszámolásával a választásokat a [[Magyar Nemzeti Függetlenségi Front]] (MNFF) és egyben az [[Ideiglenes Nemzetgyűlés]] tagjai (FKGP, MKP, SZDP, NPP) 99,51%-os eredménnyel nyerték meg, melyen belül a [[Baloldali Blokk]] tagjai összesen 41,24%-ot gyűjtöttek. A fennmaradó két [[liberalizmus|liberális]] párt nem tudta magát vonzóvá tenni, csak a PDP tudott mandátumhoz jutni és (budapesti szavazóik révén) is mindösszesen csak kettőhöz a négyszázkilencből. Egyedülálló módon a voksolás után semmiféle panaszt nem nyújtottak be a választásokkal kapcsolatban, ami annak legitimációját, tiszta lebonyolításának bizonyságát nagyban növelte.<ref>Forrás: [http://www.vokscentrum.hu/valaszt/egyeb.php?mszkod=112701&evvalaszt=1945&jny=hun Választástörténet – 1945 (vokscentrum.hu)]</ref>
==== Az 1947-es (
{{Bővebben|1947-es magyar országgyűlési választások}}
Az 1947-es választásokat [[augusztus 31.|augusztus 31-én]] tartották, miután jelentősen módosították a választójogi törvényt, fél millióval szűkítve a választásra jogosultak számát és megkönnyítve a parlamentbe jutást a kis pártoknak. A Nemzetgyűlés az előre megszabott 4 éves ciklusból mindössze 20 hónapot töltött ki: az erőviszonyok jelentős változása miatt a kommunista párt kezdeményezése nyomán a minisztertanács javaslatára [[Tildy Zoltán]] köztársasági elnök feloszlatta a parlamentet. A választásokon 5 026 288 szavazó vett részt (ez 91,56%-os részvételi arány), közülük 4 994 338-an adtak le érvényes szavazatot (az összes 99,36%-a).<ref>Forrás: [http://www.vokscentrum.hu/valaszt/egyeb.php?mszkod=112701&evvalaszt=1947&jny=hun Választástörténet – 1947 (Vokscentrum.hu)]</ref>
==== Az 1949-es választások ====
[[Fájl:Szavazólap 1949 majus 15 WIKI.jpg|200px|bélyegkép|jobbra|Amikor már csak be kellett dobni az urnákba a választási lapot, ikszelni az egyet nem értőknek lehetett.
{{Bővebben|1949-es magyarországi országgyűlési választások}}
{{csonk-szakasz}}
| |||