„Magyarországi országgyűlési választások” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
EnyvLiga (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
23. sor:
Az első fordulóban minden szavazásra jogosult választó – külön szavazólapon – egy egyéni képviselőjelöltre és egy megyei listát állító pártra, pártszövetségre vagy szervezetre szavazhat. Az egyéni képviselői helyet az első fordulóban az a jelölt nyeri el, aki megszerzi az érvényes szavazatok legalább 50%-át plusz egy szavazatot (abszolút többség), ha legalább a szavazásra jogosultak fele leadta a voksát. Ha nincs ilyen jelölt, akkor abban a választókörzetben második fordulót kell tartani. A második fordulóban a három legtöbb szavazatot kapott képviselő vehet részt. A második fordulóban egyszerű többséggel dől el a szavazás, a legtöbb szavazatot kapott jelölt lesz a képviselő. A szavazás érvénytelen, ha a második fordulóban a jogosultak kevesebb, mint negyede szavaz. Ebben az esetben a körzet képviselői helye betöltetlen marad addig amíg – általában néhány hónappal később – új szavazást írnak ki.
 
A területi és országos listáról a pártokra leadott szavazatok arányában kerülnek képviselők a Parlamentbe. A kompenzációs lista lényege, hogy a vesztes egyéni jelöltekre leadott "töredék"„töredék” szavazatok alapján is juttatnak képviselői helyeket az őket indító pártoknak, hogy ellensúlyozzák az egyéni körzetekben esetlegesen létrejövő aránytalanságokat. (A tisztán körzetes parlamenti választások esetén extrém esetben előfordulhatna, hogy például minden választókörzetben az "A"„A” párt jelöltje nyeri a választást 55%-kal, "B"„B” párt mindenhol 45%-ot kapna, ebben az esetben a parlamentben csak az "A"„A” párt jelöltjei jutának be, ami aránytalan lenne a választói akarattal, hiszen a szavazók majdnem fele a "B"„B” pártot támogatta.)
 
A területi listáról csak azok a pártok jelöltjei juthatnak be az Országgyűlésbe, akik országosan a leadott érvényes listás szavazatok minimum 5%-át megszerezték.
309. sor:
[[Fájl:Budapesti szavazo lap 1945.jpg|800px|thumb|center|Szavazólap 1945-ben]]
 
Az országgyűlési választásokat 1945. [[november 4.|november 4-én]] tartották meg és egy közel másfél éves közjogi bizonytalanságnak és félelemnek vetett véget, mely 1944 márciusában [[Magyarország]] német megszállásával kezdődött és az [[október 15.|október 15-e]] után kiterjedt nyilas rémuralomban teljesedett ki. Ez a szovjet bevonulás után megszűnt, ugyanakkor hatalmi űrt hagyott maga után a parlamentben. A nyilasok elűzése után alakult demokratikus, antifasiszta [[Ideiglenes Nemzetgyűlés]] [[1944]]. [[december 22.|december 22-i]] nyilatkozatában többek között az "az általános„általános, egyenlő, titkos választójog"választójog” mellett is elkötelezte magát, mely az 1945. évi VIII. törvényben öltött alakot. A törvény eltörölte a szavazás addigi kötelező jellegét, megerősítette annak általános és titkos mivoltát, egyúttal eltörölve minden addigi cenzust, valamint a szavazóképesség alsó határát férfiaknál és nőknél egyaránt 20 évben határozta meg. Ugyanakkor kizárta a választásból a német nemzetiségűeket. A választásokon így 5 160 499-an váltak szavazásra jogosulttá, mely az 1939-es 2 761 618 főhöz képest 186,87%-os növekedés. A részvétel csaknem 93%-os volt, és mindenkire vonatkozott, aki Magyarország [[1937]]. [[december 31.|december 31-i]] határain belül lakott.
 
A parlamenti mandátumok pontos számát nem határozta meg a törvény, azt viszont igen, hogy a parlament a megalakulása előtti ülésén maga jelölhetett ki tíz főt Magyarország szellemi és közéleti vezetői közül, akik így a törvényhozás döntése alapján választás nélkül teljes jogú országgyűlési képviselőkké válhattak. Ezt a számot 1946-ban (1946. évi XI. törvény) tizenkettőre emelték, mielőtt az [[1947-es választások]]ra készülve az 1947. évi XXII. törvényben el nem törölték.
375. sor:
A radikális illetve a szélsőjobboldali pártok betiltásával, felszámolásával a választásokat a [[Magyar Nemzeti Függetlenségi Front]] (MNFF) és egyben az [[Ideiglenes Nemzetgyűlés]] tagjai (FKGP, MKP, SZDP, NPP) 99,51%-os eredménnyel nyerték meg, melyen belül a [[Baloldali Blokk]] tagjai összesen 41,24%-ot gyűjtöttek. A fennmaradó két [[liberalizmus|liberális]] párt nem tudta magát vonzóvá tenni, csak a PDP tudott mandátumhoz jutni és (budapesti szavazóik révén) is mindösszesen csak kettőhöz a négyszázkilencből. Egyedülálló módon a voksolás után semmiféle panaszt nem nyújtottak be a választásokkal kapcsolatban, ami annak legitimációját, tiszta lebonyolításának bizonyságát nagyban növelte.<ref>Forrás: [http://www.vokscentrum.hu/valaszt/egyeb.php?mszkod=112701&evvalaszt=1945&jny=hun Választástörténet – 1945 (vokscentrum.hu)]</ref>
 
==== Az 1947-es ("kékcédulás"„kékcédulás”) választások ====
{{Bővebben|1947-es magyar országgyűlési választások}}
Az 1947-es választásokat [[augusztus 31.|augusztus 31-én]] tartották, miután jelentősen módosították a választójogi törvényt, fél millióval szűkítve a választásra jogosultak számát és megkönnyítve a parlamentbe jutást a kis pártoknak. A Nemzetgyűlés az előre megszabott 4 éves ciklusból mindössze 20 hónapot töltött ki: az erőviszonyok jelentős változása miatt a kommunista párt kezdeményezése nyomán a minisztertanács javaslatára [[Tildy Zoltán]] köztársasági elnök feloszlatta a parlamentet. A választásokon 5 026 288 szavazó vett részt (ez 91,56%-os részvételi arány), közülük 4 994 338-an adtak le érvényes szavazatot (az összes 99,36%-a).<ref>Forrás: [http://www.vokscentrum.hu/valaszt/egyeb.php?mszkod=112701&evvalaszt=1947&jny=hun Választástörténet – 1947 (Vokscentrum.hu)]</ref>
 
==== Az 1949-es választások ====
[[Fájl:Szavazólap 1949 majus 15 WIKI.jpg|200px|bélyegkép|jobbra|Amikor már csak be kellett dobni az urnákba a választási lapot, ikszelni az egyet nem értőknek lehetett. Lehetett?]]
{{Bővebben|1949-es magyarországi országgyűlési választások}}
{{csonk-szakasz}}