|
| születés helye = [[Pest (történelmi település)|Pest]]
| halál dátuma = {{zászló|magyar 1867-1918}} [[1897]]. [[június 5.]] {{életkor-holt|1829|5|14|1897|6|5|mf=y}}
| halál helye = [[Opatija|Abbázia]]
}}
'''Kamermayer Károly''', másként: ''Kammermayer'' ([[Pest (történelmi település)|Pest]], [[1829]]. [[május 14.]] – [[Opatija|Abbázia]], [[1897]]. [[június 5.]]) miniszteri tanácsos, [[Budapest]] első [[polgármester]]e volt. [[Csárdi Antal]] szépapja.<ref>[http://mandiner.hu/cikk/20140911_csardi_antal_kamermayer_es_a_fovam_teri_vasarcsarnok Kamermayer és a Fővám téri vásárcsarnok] Mandiner, 2014. szeptember 11. 15:14</ref>
== Ifjúsága ==
Jómódú [[Pest (történelmi település)|pest]]i polgárcsaládban született. Apja Kamermayer József gyárigazgató,<ref>[http://bfl.archivportal.hu/id-570-28_parcella.html Információ Kamermayer Károly végső nyughelyéről]</ref> édesanyja Emerling Anna. Középiskoláit Pesten elvégezve, a jogi tanfolyamot hallgatta Egerben[[Eger]]ben, majd Pesten. [[1848]] elején még a [[pozsony]]i országgyűlésen vett részt (az ifjak közt), ám a [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharc]] őszi kezdetére otthagyta az egyetemet és honvédnak állt. Csakhamar hadnaggyá nevezték ki. Hősiesen küzdötte végig a szabadságharcot; részt vett a szolnoki[[szolnok]]i, hatvani[[hatvan]]i, kápolnai[[kápolna]]i, isaszegi[[isaszeg]]i és cinkotai[[cinkota]]i ütközetekben, [[Buda (történelmi település)|Buda]] bevételénél és a peredi csatában. [[Klapka György|Klapka]] hősies magatartásáért főhadnaggyá léptette elő. A komáromi kapituláció után Pestre tért vissza és újra beiratkozott a jogra.
== Hivatalnoki karrierje ==
Mivel önmagát kellett eltartania, Buda városához állott be napidíjasnak és [[1857]]-ben tanácsi titkárrá nevezték ki, a pesti dologháznál tisztviselő volt. Karrierje az [[1860]]-as politikai fordulat ([[októberi diploma]]) hatására kezdett felívelni. Ekkor [[Buda (történelmi település)|Buda]] városának tisztikarába számos 1848-as hazafit választottak be – köztük őt is. Tehetséges hivatalnoknak bizonyult, szorgalma mellett Buda város közgyülésénközgyűlésén [[Széchenyi István]] gróf fölött mondott emlékbeszédének hatása is hozzájárult ahhoz, hogy rövid idő múlva kivívta magának a főjegyzői hivatalt. Pozícióját politikai szereplésre használta: emlékezetes [[1861]]-es beszéde, amit az [[abszolút monarchia|abszolutizmus]] ellen mondott.
1863. július 14-én Pesten feleségül vette remetei és pogányesti Sebastiani Klotildot (1839-1911).<ref>[http://gw.geneanet.org/corsica4?lang=fr;p=karoly;n=kammermayer Károly KAMMERMAYER]</ref>
[[1867]]-től már pesti tanácsnokként felelt a közegészségügyi és köztisztasági ügyekért. Nevéhez fűződik a [[Közvágóhíd (Budapest)|közvágóhíd]] megépítése is.
== Budapest első polgármestere ==
[[Fájl:Kamermayer Károly sírja.jpg|bélyegkép|280px|Kamermayer Károly sírja [[Budapest]]en. [[Fiumei úti Nemzeti Sírkert|Kerepesi temető]] 28-díszsor-36. [[Donáth Gyula]] alkotása.]]
[[1873]]-ban, az egyesített Budapest megszületésekor a népszerű várospolitikust nagy többséggel választották meg [[polgármester]]nek. (Ez jelentette a város gyakorlati vezetését, míg az inkább reprezentatív és ellenőrző szereppel létrehozott [[Budapest főpolgármestere|főpolgármesteri]] tisztségre [[Ráth Károly (várospolitikus)|Ráth Károly]]t választották.)
További három terminust is kitöltött pozíciójában: [[1879]]-ben, [[1885|'85-ben]] és [[1891|'91-ben]] is újraválasztották. [[1896]]-ig – 23 éven át – állt a főváros élén. Ő alapította a Fővárosi Egyletet, ahol a főváros fejlődése érdekében sok életrevaló eszmét pendítettek meg.
Nevéhez fűződik a város új, korszerűbb közigazgatásának kiépítése, a hivatalok, ügyosztályok munkájának beindítása, az új kerületi elöljáróságok megszervezése. Ugyanakkor odafigyelt az infrastrukturális fejlesztésekre is: korszerűsíttette a városi közúthálózatot, s polgármestersége alatt szépen fejlődött a város víz- és csatornahálózata is. Az egyik legnagyobb beruházás, ami a nevéhez fűződik, a központi vásárcsarnok, azaz a mai Fővám téri nagycsarnok megépítése. [[1896]]-ban betegségére hivatkozva nyugdíjazását kérte, így a vásárcsarnok átadásán már nem mint polgármester, hanem egyszerű polgár vett részt.
Az 1876-os árviz alkalmával tanusítotttanúsított működéseértműködéséért a III. osztályú vaskorona-rendet kapta; a szegedi[[szeged]]i árvíz, a boszniai okkupáció alkalmából királyi elismerésben részesült. 1893-ban miniszteri tanácsosi címett kapott.
[[1897]]-ben Abbáziában hunyt el, hamvai a [[Fiumei úti Nemzeti Sírkert|Kerepesi úti temető]]ben, díszes síremlék alatt nyugszanak.
== Emlékezete ==
Szobrot [[1942]]-ben emeltek neki, amely ma is áll a róla elnevezett [[Budapest V. kerülete|belvárosi]] terecskén, a fővárosi és a [[Pest megye]]i önkormányzatok épülettömbjei között.
== Források ==
| 