„Sipőcz Jenő” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Cherybot (vitalap | szerkesztései)
a Robot: Dátumozás
Cherybot (vitalap | szerkesztései)
a Robot: Szomszédos írásjelek kurziválása
19. sor:
Sipőcz irányítása alatt szűnt meg a [[virilizmus]] intézménye, azaz a képviselővé választásnak már nem volt feltétele az anyagi helyzet. Szintén jelentős reformnak számított, hogy választójogot kaptak a nők: míg az [[1910-es évek]]ben kevesebb mint 50 ezer választásra jogosult polgára volt a városnak, a [[1920-as évek|20-as évek]]re már 300 ezren járulhattak helyhatósági választáskor az urnákhoz.
 
Sipőcz folytatta a [[Bárczy István]] által megkezdett községesítési politikát, azaz a közműüzemek városi tulajdonba vételét, felvásárlását. Ennek keretében egységes városi közlekedési vállalatot hoztak létre BSZKRT néven ([[1922]]. [[december 27]].), felvásárlással saját fővárosi bankot alapítottak, a Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár Rt.-t. Szociális lakásépítési programot indítottak, fejlesztették az iskolai és egészségügyi hálózatot. Az [[1930-as évek]]ben gyógyfürdők és szállodák építésével fejlesztették az idegenforgalmat – a ''Budapest„Budapest a gyógyfürdők városavárosa”'' szlogen is ebből az időből származik. A városi tulajdonban üzemelő közművállalatok gazdálkodásával kapcsolatban állandó támadások kereszttüzében állt a városvezetés: a korabeli lapok tele voltak visszaélésekről, panamákról szóló hírekkel. Ennek ellenére Sipőczöt még kétszer újraválasztották – egyik alkalommal Bárczy volt az ellenfele, akivel szemben korábban apja nem tudott győzni.
 
Sipőcz [[1934]]. [[november 24]]-ig töltötte be a polgármesteri tisztséget, majd ezt követően a város főpolgármesterévé nevezték ki. Több mint két évig lavírozott ügyesen a kormány és az ellenzék között, mint főpolgármester, ám 1936-ban ágynak esett, s [[1937]]. [[január 1]]-jén elhunyt. Több mint 26 éven át volt irányítója a városnak.