„Väinö Alfred Tanner” változatai közötti eltérés

}}

 

 

Finnország miniszterelnöke 1926-1927, és miniszter több kormányban 1937-1944 között, többek között külügyminiszter a Téli Háború idején. Tanner egyben egy a leghosszabb ideig képviselőként szolgáltak közül, szenátor Tokoi szenátusában 1917-ben, és Finnország Szociáldemokrata Pártjának köztársasági elnök jelöltje 1925-ben, 1931-ben valamint 1937-ben. Az 1946-1948 közötti esztendőkben háborús bűnökért elítéltként börtönben volt, öreg napjaira azonban még visszatért a politikába. Politikai pályája mellett Tanner az Elanto Szövetkezet ügyvezető igazgatója is volt 1915-1946 között.

Väinö Tanner vasúti fékkezelő és egy jobbágy leánya gyermekeként született 1881-ben, ám szerény hátterétől függetlenül [[Ylioppilastutkinto|leérettségizett]] 1900-ban, és ezután elvégezte a [[Suomen Liikemiesten Kauppaopisto|Finn Üzletkötői Kereskedelmi Szakiskolát]]. Tanner jogot tanult, és 1911-ben végzett. Miután [[Németország]]ban megismerkedett a [[szövetkezet]]i mozgalommal, magáévá tette a [[Szocializmus|szocialista]] illetve [[Ateizmus|ateista]] világnézetet.