„Horvátország világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Rita (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
Rita (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
19. sor:
| [[Plitvicei-tavak|Plitvicei-tavak Nemzeti Park ]] || [[kép:Plitvice lakes national park 31.jpg|150px]] ||Az 1949-ben alapított Plitvicei-tavak Nemzeti Park egy hét kilométer hosszan húzódó egymással lépcsős vízesésekkel és zuhatagokkal összekötött tórendszerből áll. A park jellegzetességeit a mészkőrétegek felett folyó vizek alakították mai formájukra. Az évezredek alatt felhalmozódó mésztufából természetes gátak és akadályok képződtek, és ezek a folyamatok ma is zajlanak. A tavak kékeszöld színe az [[Alga|algáknak]] és a [[Alga|moszatok]]nak köszönhető. A tavakon átfolyó mésztartalmú víz teraszokat hoz létre, ezek formája folyamatosan változik. A park barnamedvéknek, farkasoknak és számos ritka madárfajnak nyújt menedéket. A területen folytatott ásatások során kiderült, hogy i. e. 1000 körül a környék egy illír törzs otthona volt. A tavak megóvása érdekében a parkot 2000-ben kibővítették és a vízgyűjtő terület további részeit csatolták hozzá. || természeti ||1979
|-
| [[Euphrasius-bazilika]] || [[kép:EuphrasiusBasilika4.jpg |150px]] || Az [[Isztriai-félsziget]] nyugati partján fekvő Poreć bazilikája a [[6. század]]ban, Euphrasius püspök idejében nyerte el mai formáját. A területen már a 3. században éltek [[Kereszténység|keresztények]], de az első komolyabb építkezésre a 4. században került sor, amikor egy kápolnát emeltek Szent Mór, a keresztényüldözések egyik [[vértanú]]jának sírja fölé. Az 5. század folyamán egy bazilikát építettek erre a helyre és ez bővítették ki a 6. században. A bazilikából, az [[átrium]]ból, a [[Keresztelőkápolna|keresztelőkápolnából]] és a [[püspök]]i palotából álló épületegyüttes a korai keresztény és a bizánci építészet egyik szép példája, de a templomon ezenkívül római hatások is felismerhetők. A 6. században, főleg [[I. Justinianus bizánci császár|Justinianus]] idejében volt a [[bizánci művészet]] egyik virágkora, ennek megfelelően a poreči templomot is gazdagon díszítették [[mozaik]]okkal, [[alabástrom]]mal és stukkókkal. Az apszis fennmaradt mozaikja Máriát a Gyermekkel, apostolokat, angyalokat és a templom alapítóját jeleníti meg. A hajókat elvásztó oszlopsorhoz a mai [[Isztambul]] közelében bányászták a [[márvány]]t. Az épületegyüttest a 13. század végén a kanonokok házával bővítették, majd a 16. században a bazilika mellé egy harangtornyot építettek. || kulturális || 1997
|-
| [[Trogir történelmi központja]] || [[kép:Trogir Air view.jpg |150px]] || || kulturális || 1997
|