„Horvátország világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Rita (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
Rita (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
15. sor:
|width=140px | [[Dubrovnik|Dubrovnik óvárosa ]] || [[kép:Dubrovnik - Flickr - jns001 (26).jpg|150px]] ||[[Dubrovnik]], korábbi nevén Raguza a 13. század óta a [[Földközi-tenger]] térségének fontos hatalmi tényezője, a keleti medencével ([[Levante]]) folytatott kereskedelem egyik központja volt. Dubrovnik fontos kulturális központ is volt, a [[horvát nyelv]] itt fejlődött írott nyelvvé a 15. és a 17. század között. A települést a 7. században alapították és egészen [[Konstantinápoly|Bizánc]] 1204-es kifosztásáig a [[Bizánci Birodalom]] fennhatósága alatt állt, majd Velencei uralom alá került. 1525-től szabad köztársaság volt egészen 1809-ig, amikor [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] elfoglalta [[Dalmácia|Dalmáciát]]. Az 1990-es években a délszláv háború alatt súlyos károkat szenvedett, az átfogó helyreállítási munkákat az [[UNESCO]] segítségével végezték el. A várost a középkorban hat méter vastag és huszonöt méter magas falakkal vették körül. A monumentális kapukon belül található a 11. századi városháza, a 14. századi, de később barokk elemekkel díszített ferences kolostor a hozzá tartozó templommal, a domonkos-kolostor a katedrális, a vámház és [[Szent Balázs]] barokk stílusú temploma. A [[világörökség]]hez eredetileg csak a falakon belüli terület tartozott, ezt később kibővítették a 15. századi külvárosra is. || kulturális || 1979
|-
| [[Split]] történelmi műemlékegyüttese [[Diocletianus palotája|Diocletianus palotájával]] || [[kép:Interior of Diocletian's Palace, Split, Croatia.JPG|150px]] || [[Split]] városa [[
|-
| [[Plitvicei-tavak|Plitvicei-tavak Nemzeti Park ]] || [[kép:Plitvice lakes national park 31.jpg|150px]] ||Az 1949-ben alapított Plitvicei-tavak Nemzeti Park egy hét kilométer hosszan húzódó egymással lépcsős vízesésekkel és zuhatagokkal összekötött tórendszerből áll. A park jellegzetességeit a mészkőrétegek felett folyó vizek alakították mai formájukra. Az évezredek alatt felhalmozódó mésztufából természetes gátak és akadályok képződtek, és ezek a folyamatok ma is zajlanak. A tavak kékeszöld színe az [[Alga|algáknak]] és a [[Alga|moszatok]]nak köszönhető. A tavakon átfolyó mésztartalmú víz teraszokat hoz létre, ezek formája folyamatosan változik. A park barnamedvéknek, farkasoknak és számos ritka madárfajnak nyújt menedéket. A területen folytatott ásatások során kiderült, hogy i. e. 1000 körül a környék egy illír törzs otthona volt. A tavak megóvása érdekében a parkot 2000-ben kibővítették és a vízgyűjtő terület további részeit csatolták hozzá. || természeti ||1979
|