„ZSZU–23–4” változatai közötti eltérés

 
Elődjéhez képest kisebb volt a lőtávolsága (maximum 2500 méter), azonban a lokátoros tűzvezetés és a megnövelt tűzgyorsaság ezt kompenzálta (nem beszélve a zárt, vegyi-biológiai és atomtámadással szembeni beépített automatikus védelméről). Az alváza a [[PT–76]]-os úszó harckocsi főelemeire épült. Képes volt 180-fokos félkörív mentén tűzfalat vonni maga elé a magasba.
Harci alkalmazásra került az 1973-as Arab-Izraeli[[jóm háborúbankippúri háború]]ban, Vietnamban, Afganisztánban (szovjet megszálló erők földi célra, utak, hidak és járműoszlopok biztosítására), az Irak-Iráni[[irak–iráni háborúbanháború]]ban, a Délszláv háborúban[[délszláv háború]]ban.
Lengyel, orosz és ukrán cégek modernizálták a járműveiket.