„A példabeszédek könyve” változatai közötti eltérés

A bölcs mondások műfaja az egész Keleten, így [[Izrael]]ben is, nagyon messzi múltba tekint vissza. Tudunk arról is, hogy [[Salamon zsidó király|Salamon]] udvarában is szokásosak voltak ezek (1Kir 5,9-14; 10,1-13.23-25), és magának Salamonnak „3000 velős mondást” tulajdonítottak (1Kir 5,12), és mindig is úgy tekintettek rá, mint a legnagyobb bölcsre Izraelben. A zsidó és keresztény hagyomány a Példabeszédek könyve szerzőjének is őt tekintette. A könyv alcímei más szerzőket is említenek (bölcsek, Agur és Lemuel), azonban a könyv magja a két salamoni gyűjtemény (II. és V.), és emiatt nevezhették el az egész gyűjteményt Salamon példabeszédeinek. <br/>

Az I. gyűjteményt tartják a legkésőbbi eredetűnek, és keletkezését a fogság utáni korba teszik. Azonban mások (pl. Christopher Kayatz) [[egyiptom]]i vonatkozások miatt ezt a részt is a fogság előtti eredetűnek tekintik. A többi gyűjteményt általában egyöntetűen a fogság előtti korba teszik, vagy támpontok hiányában nem tudják meghatározni korukat. <br/>

 

== Irodalmi formák és kapcsolatok ==