„Majláthfalva” változatai közötti eltérés

→‎Dohánykertészek: helyesírás!!
(→‎Dohánykertészek: helyesírás!!)
== Lakói ==
=== Dohánykertészek ===
Vállalkozói rátermettséget és kitartó munkát igényelt a szerződött dohány kertészetdohánykertészet, de egyben kitörést is a gyarapodásra. A Csanádi Egyházmegye népe a Tisza és a Maros mindkét oldalán sokáig művelte ezt a foglalkozást. Őshonosak ezen a vidéken. Majláthfalva lakossága nem államilag telepített, mint a volt szomszédos sváb falvak, akik idegenből jöttek, ingyen földet és kiürített házat kaptak. A majláthfalviak maguk bérelték a földbirtokostól a földet több évre dohány , búza kukorica termesztésre.
A házak úgy épültek, hogy 1-2 szakaszos dohánypajtát is magukba foglaltak. 1851 től a dohány állami monopólium lett. A dohány fináncdohányfinánc, állami alkalmazott, a határban évente kimérte a területet. A kertészeket állami dohánymaggal ellátta, felügyelte a melegágyas palántanevelést, kiültetést, a gondos kapálást, a levelek érettségét szedésre. A dohányleveleket felfűzték, a dohánytűvel madzagra húzták, a két végére faágból készített kuka /(kampó/) volt kötve, így akasztották a szergyiára a pajtában szárításra. A finánc ellenőrizte a mennyiséget, minőséget. Késő ősszel végezték a válogatást, csomózást, bálázást, majd következett a mázsálás, a dohány kifizetése. Szokás volt a gyerököknekgyerekeknek cukorkát, fügét és narancsot hozni a városból. A környező falvakat is Majláthfalva látta el jó vágott dohánnyal, ezt már profi kupecok intézték éjjel. A büntetés nagy volt. Később a Románromán állam úgy védekezett, hogy nem árusítottak cigarettapapírt, ez is csempész árú lett, Magyarországról hozták.
 
=== Paprikakertészek ===