„Nagy Elemér (építész)” változatai közötti eltérés

a
clean up, replaced: születési_ → születési (2), halálozási_ → halálozási (2) AWB
a (Robot: Automatikus szövegcsere (-Magyar Életrajzi Lexikon +Magyar életrajzi lexikon))
a (clean up, replaced: születési_ → születési (2), halálozási_ → halálozási (2) AWB)
{{Építész infobox
|név = Nagy Elemér
|születési_dátumszületési dátum = [[1928]]. [[szeptember 28.]]
|nemzetiség = [[Magyarok|magyar]]
|születési_helyszületési hely = [[Sopron]], [[Magyarország]]
|halálozási_dátumhalálozási dátum = [[1985]]. [[szeptember 3.]] {{Életkor-holt|1928|09|28|1985|09|03}}
|halálozási_helyhalálozási hely = [[Budapest]], [[Magyarország]]
|alma_mater = [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem]]
|becenév =
== Életpályája ==
 
{{Idézet 4|''Ha azt próbáljuk mérlegelni, mennyit veszítettünk távozásával, talán épületeinél is fontosabbnak tűnik az a „fontolva haladó” reformeri magatartás, ahogyan óriási energiával, fáradhatatlanul tevékenykedett annak érdekében, hogy elkészüljön egy téglával burkolt betonpanel, kinyomtassanak egy szép oldalt, megnyíljon egy kis múzeum vidéken. ''|balra=igen|{{kiskapitális| Moravánszky Ákos }}<ref> Idézi: Nagy Elemér (1928-1985) építész kiállítása. HAP Galéria, Budapest, 2009. 07. 21. – 2009. 08. 21. Katalógus. Budapest, 2009.</ref>}}
 
[[1939]]-[[1947]] között a budapesti [[Toldy Ferenc Gimnázium]]ba járt, majd 1947-[[1951]] között a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |Műegyetem]] építészmérnöki karán tanult. Mestereinek Dr. [[Kotsis Iván]]t és [[Weichinger Károly]]t tartotta. A diplomázást követően 1951-[[1957]] között az Építészettörténeti, majd [[1960]]-ig a Lakóépülettervezési, ezt követően két évig pedig a Rajz- és Formaismereti Tanszéken dolgozott, tanársegédként és adjunktusként. Itt kötött barátságot [[Hajnóczy Gyula|Hajnóczy Gyulával]] és [[Szentkirályi Zoltán]]nal. [[1958]]-[[1962]] között hozta létre a brit arts and crafts mozgalmak, illetve a [[Bauhaus]] mintájára a Lakberendezési Műhelyt az egyetemen, ahol a hallgatók műhelymunka keretében sajátíthatták el szakmájuk gyakorlati elveit. 1960-1964 között meghívott előadóként az [[Moholy-Nagy Művészeti Egyetem|Iparművészeti Főiskolán]] is oktatott.
 
1962-től tervezőként kezdett dolgozni a [[Középülettervező Vállalat|KÖZTI]]-ben. Meghatározó középületei között említhető három [[szombathely]]i kollégium (1966, 1975, 1976 – az elsőért 1968-ban Ybl-díjat kapott), a budapesti INTRANSZMAS-toronyház (1969), a BME Építőipari Laboratóriuma (1975 ) és Dunaparti tanszéki épülete (1983), valamint a szombathelyi fedett uszoda (1981). Emellett családi házakat is tervezett, többek között a Hunfalvy és a Szabó Ilonka utcában Budapesten; fontos munkája a Bolgár Népköztársaság nagyköveti rezidenciája a Vérhalom téren (1980).
 
Építészeti tevékenysége mellett újságíróként, szerkesztőként, szakszerzőként is maradandót alkotott. 1959-1961 között a [[Régi-Új Magyar Építőművészet|Magyar Építőművészet]] formai szerkesztője, 1961-1982 között felelős szerkesztő, 1982 után a szerkesztőbizottság elnöke. Több mint 50 cikket publikált a lapban. 1979-től az építészkritikusok nemzetközi szövetsége, a CICA (Comité International des Critiques ďArchitecture) vezetőségi tagja, 1983-tól a építészeti és városépítészeti nemzetközi kongresszus, az IKAS (Internationaler Kongress: Architektur und Städtebau) résztvevője.<ref> Nagy Elemér. A Magyar életrajzi lexikon szócikke. Online változat, url: [http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC10888/10956.htm] (letöltés ideje: 2013. október 13.) </ref> Finn felesége révén került közelebbi ismeretségbe a kortárs finn építészettel, amelyről könyvet is írt; barátai között tartotta számon Matti Makkinen neves finn építészt. [[Le Corbusier]]-ről írt könyve magyarul két kiadásban is megjelent (1969, 1985), és kiadták német nyelven is, az [[Oskar Gunnar Asplund]]ról írt kötete pedig világviszonylatban is az elsők közé számított.
 
1960-tól a [[Magyar Építőművészek Szövetsége|Magyar Építőművészek Szövetségének]] vezetőségi tagja, 1973-1982 között elnökségi tag. Több cikluson át a [[Mesteriskola]] egyik mestere. 1978-ban a Szövetség keretein belül létrehozza a [[Kós Károly (építész)|Kós Károly]] Kört a nemrég elhunyt építész emlékének ápolására.
*Az építő Kós Károly (összeáll. Deák Zoltán). Balassi Kiadó - Kós Károly Alapítvány – Polis Könyvkiadó, Budapest – Kolozsvár, 1995
== Díjai ==
*1968. Ybl Miklós-díj „a szombathelyi 260 fős kollégium tervezéséért”<ref> Schéry Gábor (szerk.): Évek, művek, alkotók. Ybl Miklós-díjasok és műveik 1953-1994. Építésügyi Tájékoztatási Központ, Budapest, 1995. 217. o.</ref>
== Idézetek ==
* ''„Le Corbusier minden hírneve, népszerűsége ellenére nem úttörője volt a kibontakozó modern építészetnek. Ha tárgyilagosan vizsgáljuk a fejlődés menetét: szerkezeti, funkcionális és formai vonatkozásban is sok-sok eredmény született előtte, s párhuzamosan vele egy időben, melyeket ő formáló tehetségével valóban csodálatos, meggyőző, nagyhatású, modern építészetté olvasztott. – Le Corbusier sokkal inkább a modern építészet szimbólumává, prófétájává lett.”'' Nagy Elemér, 1969<ref>Nagy Elemér: Le Corbusier. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 2. kiadás. 28. o. </ref>
 
* ''„…a finn építészetnek nincs valami különleges magyarázatra szoruló titka. Ha finn építészekkel beszélünk e nagy kérdésről, akkor sem jutunk más eredményre. Egy-egy építészeti alkotásuk születéséről, szerepéről, értékéről olyan természetes egyszerűséggel, magától értetődően, egyetemes érvényű elvek szemszögéből beszélnek, hogy útbaigazításuk alapján az bárhol keletkezhetett volna.” '' Nagy Elemér, 1976<ref>Nagy Elemér: Mai finn építészet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1976. 12-13. o. </ref>
 
* ''„A jövőről pedig, – ha vázlatos, vagy alternatív formában is – képünk kell legyen. Az építészetnek ehhez a jövőhöz kell igazodni, s nem elvont – bár magasztos – célokhoz. E céloknak elsősorban az életformára vonatkozó konkrétabb körvonalaihoz. Hányan és kik lakunk e hazában, hogyan lakunk, hol és mit dolgozunk, mennyi szabad időnk lesz, mivel töltjük azt, hogyan közlekedünk, hogyan művelődünk és pihenünk, hogyan tartunk egymással kapcsolatot stb. Ilyen kérdéseket kell először igen körültekintően megválaszolnunk.”'' Nagy Elemér, 1983 <ref>Mai építészeti irányzatok és a magyar realitások. Budapest, 1984</ref>
 
*''„A táj, a történelem és a nép ismerete és megértése minden időben visszatartotta őt a nemzetiségi elfogultságtól és gyűlölködéstől. Előbb a századfordulón az agresszív nacionalizmustól, majd az 1920-as években a duzzogó hímsoviniszta elzárkózástól; nem volt semmiféle kultúrfölény cégére. Ebben a több népet együtt látó szemléletnek a kifejlődésében minden bizonnyal nagy szerepe volt képzettségének és hivatásának. Az igazi építészet ugyanis véd, magába fogad, összeszerkeszt, szolgál és sohasem támad.”'' Nagy Elemér Kós Károlyról, 1984 k.<ref>Nagy Elemér: Az építő Kós Károly. Balassi Kiadó – Kós Károly Alapítvány – Polis Kiadó, Budapest – Kolozsvár, 1995. 9. o. </ref>
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
* Jékely Zsolt: Nagy Elemér emlékére. In: Utóirat – Post Scriptum. A Régi-Új Magyar Építőművészet melléklete. 2009/5. 38-40. o.
* Nagy Elemér (1928-1985) építész kiállítása. HAP Galéria, Budapest, 2009. 07. 21. – 2009. 08. 21. Katalógus. Budapest, 2009.
 
[[Kategória:Magyar építészek]]
[[Kategória:Ybl Miklós-díjasok]]
[[Kategória:1928-ban született személyek]]
[[Kategória:Magyar építészeti szakírók]]
[[Kategória:1985-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]]
264 542

szerkesztés