„Magos Dezső” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a (üres) Külső hivatkozások → További információk AWB
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
a clean up, replaced: születési_ → születési (2), halálozási_ → halálozási (2) AWB
1. sor:
 
{{Építész infobox
|kép = Magos (Munk) Dezső 00a.JPG
6 ⟶ 5 sor:
|név = Magos (Munk) Dezső
|nemzetiség = magyar
|születési_dátumszületési dátum = [[1884]]. [[március 1.]]
|születési_helyszületési hely = [[Balassagyarmat]]
|halálozási_dátumhalálozási dátum = [[1944]]. [[június 10.]] {{életkor-holt|1884|03|01|1944|06|10}}
|halálozási_helyhalálozási hely = [[Aszód]]
|alma_mater =
|becenév =
22 ⟶ 21 sor:
==Életpályája==
 
[[Balassagyarmat|Balassagyarmaton]]on született 1884. március 1-én Munk Adolf és Straszberger (Stresser?) Rézi gyermekeként.
 
Építész, tervező-kivitelező. 1913-ban szerzett építészmesteri képesítést. Főbb munkái közé tartozik a városi strand, az Ipolymenti Országzászló, ő tervezte a Szalézi Rend első magyarországi templomát. Nevéhez fűződik a Városháza, a kórház több pavilonjának bővítése, a Női ideg-elmeosztály építése, a Kaszinó, a Rendőrség, a Csendőrség székházai, a pénzügyi palota, a római katolikus plébánia, a vágóhíd, a "repülő-híd" építése. 1930-ban lett az országos mérnöki kamara tagja.
28 ⟶ 27 sor:
Magos Dezső a két világháború közötti időszakban számos magyar honvédségi objektumot épített a legfelsőbb hadvezetés megelégedésére. Például a rétsági és a pétervásárai laktanyát, a kárpátaljai védvonal Kőrösmező és környéki hadi erődítményeit. Munkásai iránti szociális érzékenysége, bőkezű anyagi támogatásai miatt városszerte köztiszteletben állt. Számos fiatal értelmiségit - pl. Réti Zoltánt, a későbbi festőművészt, karnagyot - fölkarolt és foglalkoztatott vállalkozásaiban.
 
Az 1920-as években katolizált, kikeresztelkedésekor keresztapja Baross Pál, a korábbi vasminiszter, [[Baross Gábor]] rokona, bellusi Baross József Nógrád vármegyei főispán testvére volt. Baross Józsefet az a vitéz baráti Huszár Aladár neveztette ki előbb a vármegye alispánjává, aki első világháborús hősként és fajvédő magyarként kezdte pályafutását, 1919 után Nógrád vármegye főispánja, később Budapest főpolgármestere lett, [[Horthy Miklós]] kormányzó bizalmi embere volt a kiugrási kísérlet idején. Huszár Aladár az 1940-es évek elejétől nyílt német és nyilas ellenes publicisztikáival szerzett országos ismertséget. Emiatt 1944. október 16-án a nyilasok elhurcolták, majd Dachauban koncentrációs táborban elpusztították. Baross főispánt a balassagyarmati börtönbe záratták.
 
A legmagasabb körökig jó kapcsolatokkal rendelkező Baross József főispán (akinek Magos Dezső a legkedvesebb kártyapartnerei közé tartozott) kieszközölte Magos Dezső "védettség"-ét, melynek nyomán - bár a sárga csillagot hordania kellett, de szabadon járhatott, és mentesült a gettóba zárás alól.
36 ⟶ 35 sor:
==Művei==
===Balassagyarmaton===
*'''Közvágóhíd és jéggyár:''' 1912-ben épült Szeghő Lajos tervei alapján. A kivitelező Munk Dezső volt. Későbbiekben emeletráépítést végeztek, és a PENOMAH (Pest és Nógrád Megyei Állami Húsipari Vállalat) vágóhídjaként működött. Az épület a az 1990-as évek eleje óta használaton kívül áll, állaga rendkívül leromlott.
 
*'''Új plébánia és Magyar Korona Gyógyszertár:''' 1912-ben építette Munk Dezső a régi plébánia épület helyén, [[Wälder Gyula]] műépítész, műegyetemi tanár tervei alapján.
58 ⟶ 57 sor:
 
*'''Ipolymenti országzászló:''' Magos Dezső építészmérnök tervezte, kivitelezte 1933-ban. Az emlékmű alá az ország minden vármegyéjéből összehordott föld került és fölé romhányi faragott kövekből készült talapzat emelkedett. Az 1940-es évek vége felé lebontották (köveit a ligetben a szabadtéri színpadhoz vezető lépcsők építésénél használták fel), majd 2004-ben a [[Vitézi Rend]] közreműködésével (az országban elsőként) állították helyre.
*'''Kazár, az I. világháborús hősök emlékműve:''' Az I. világháborúba Kazárról 67-en vonultak be, a bevonultak többsége a losonci 25. gyalogezred katonája lett, ennek az ezrednek volt Nógrád megye keleti része az utánpótlási területe. Az 1936. november 9-én felavatott, Magos Dezső építészmérnök által készített emlékoszlopon a vissza nem tértek nevei olvashatóak.
 
*'''Rétsági laktanya:''' Rétság XX. század történetében meghatározó szerepet játszó katonai laktanya 1937-ben épült fel, mely akkoriban az ország akkori legmodernebb kaszárnyája volt.
81 ⟶ 80 sor:
==További információk==
 
[[Kategória:Magyar építészek]]
[[Kategória:Magyar építészet a 20. század első felében]]
[[Kategória:1884-ben született személyek]]
[[Kategória:1944-ben elhunyt személyek]]