„Arthur Rimbaud” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→A költő élete: jav |
→A költő élete: jav |
||
18. sor:
Anyja, Vitalie Cuif, Ardennes megyei kisbirtokosok ivadéka. Apja, Frédéric Rimbaud gyalogoskapitány, 1864-ben elhagyta családját. Arthur Charleville-ben járt iskolába, szellemi érettsége miatt tanárai engedélyezték, hogy egy osztályt átugorjon. 1869-ben csodálatba ejtette tanulótársait és tanárait [[latin nyelv]]ű verseivel. 1870-ben Rimbaud elküldte Théodore de Banville-nek az ''Élmény''-t, az ''Oféliá''-t és a ''Napfény és hús''-t, reménykedve, hogy verseit nyomtatásban láthatja viszont, de lekéste a beküldési határidőt. Ellenben a „Charge” című szatirikus hetilap ''Három csók'' címen leközölte az Első estét.
A nyár közepén kitört a [[Porosz–francia háború|francia–porosz háború]], Arthur megszökött otthonról, jegyet váltott Mohonig, de csak [[Párizs]]ban szállt le, ezért letartóztatták, és börtönbe zárták. Levelet írt Izambard-nak, aki szabadlábra helyeztette. Újságírói ambíciókkal [[Belgium]] felé tartott, de csalatkoznia kellett, és hamarosan az édesanyja hazaparancsolta. Kóborlásai alatt nyolc verset írt. 1871 elején Rimbaud a charleville-i könyvtárban töltötte napjait, a francia szocialistákat, [[Pierre-Joseph Proudhon|Proudhon]]t, [[Gracchus Babeuf|Babeuf]]-öt, [[Claude Henri de Rouvroy de Saint-Simon|Saint-Simon]]t tanulmányozta, valamint [[okkultizmus|okkultista]] műveket olvasott. Olvasmányai megbotránkoztatták a könyvtárost, s ezért bosszúból megírta ''A kuksolók'' című versét.
[[1871]]. február 25-én Párizsba szökött, két hétig éhezve-fázva kóborolt a főváros utcáin, majd gyalogszerrel hazatért. Ezekben a hetekben írta a ''Kommunista alkotmánytervezet''-et, ami sajnos, úgy tűnik, örökre elveszett. A tavasz folyamán elkészült a ''Esti imádság'' is.
| |||