|
}}
[[Fájl:Neményi Lili sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Neményi Lili sírja a [[Farkasréti temető]]ben]]
'''Neményi Lili''' ([[Igló]], [[1902]]. [[november 28.]] – [[Budapest]], [[1988]]. [[július 14.]]) opera-énekesnő (szoprán), színésznő, [[Magyarország Érdemes Művésze díj|érdemes művész]] (1959), [[Magyarország Kiváló Művésze díj|kiváló művész]] (1967), [[Horváth Árpád (színházigazgató)|Horváth Árpád]] (1899–1943) rendező, színházigazgató felesége (1933-tól). Nagyanyja, Szelényi Emília nevelte.
== Élete ==
Neményi Lili [[1902]]. [[november 28.|november 28]]-án]] született [[Igló]]n Polgár Ilonka és Neményi László gyermekeként. Nagyanyja, Szelényi Emília nevelte.
Zenei tanulmányait [[Hoór Tempis Erzsébet]], [[Kelen Hugó]] valamint [[Hetényi Kálmán]] irányításával végezte el. Iskoláival egyidőbenegy időben megtanult zongorázni – később maga tanulta énekes szerepeit, saját zongorakíséretével. A [[Kolozsvári Állami Magyar Színház]]ban vizsgázott, 1917-ben, hogy megkaphassa működési engedélyét. 5Öt évet töltött [[Kolozsvár]]ott, [[Janovics Jenő]] társulatánál, ez volt a "főiskolája"„főiskolája”. A következő években többek között [[Szeged]]en, [[Miskolc]]on, [[Nagyvárad]]on, Kassán, [[Debrecen]]ben, [[Budapest]]en, [[Eger]]ben, Békéscsabán, Gyulán, [[Hódmezővásárhely]]en lépett fel. 1928-ban a [[Fővárosi Operettszínház]]ban és a Magyar Színházban kapott szerepeket. 1922-1931 között törzshelye újra [[Kolozsvár]] lett, innen indult vendégszereplésre más-más városokba. 1930-ban [[Miskolc]]on játszott. A torockói menyasszony főszerepét is alakitotta, amikor (1931-ben) férje - Indig Ottó - szindarabjaszíndarabját [[Kolozsvár]]onKolozsváron és több erdélyi városban előadásra kerültelőadták.
1932-1933 között a Royal Orpheumban szerepelt. 1933-ban házasságot kötött [[Horváth Árpád (színházigazgató)]]val. 1933–1934 között1933–34-ben ismét [[Miskolc]]on lépett színpadra. 1937-ben [[Wolfgang Amadeus Mozart|Mozart]]: [[Szöktetés a szerájból]] Blondéja, majd Császárnéa császárné a [[Háry János (opera)|Háry Jánosban]]. A Székelyfonó első vidéki színrevitelében a Lánytlányt énekelte. 1939-ben egy Rádió-beli A vígözvegy-egyveleg élő adása után meghívták próbát énekelni a [[Budapesti Operaház]]ba, s megbízták több szerep betanulásával. 1940-1945 között könnyű sanzonokat[[sanzon]]okat énekelt [[Ady Endre]], [[Arany János]], [[Babits Mihály]], [[József Attila]], [[Szép Ernő]] és [[Gábor Andor]] verseire. 1946-1970 között a [[Budapesti Operaház]] magánénekese volt. Emellett főszerepeket énekeltvállalt operettekben is. [[Ausztria]], [[Belgium]], [[Csehszlovákia]], [[Franciaország]], [[Jugoszlávia]], [[Kína]], [[Lengyelország]], [[Mongólia]], [[Nagy-Britannia]], [[Német Demokratikus Köztársaság|NDK]], [[Nyugat-Németország|NSZK]], [[Románia]], [[Svájc]] és az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]] nagyvárosaiban is fellépett.
8685 éves korában, [[1988]]. [[július 14.|július 14]]-én]] hunyt el [[Budapest]]en.
[[Kép:Neményi Lili emléktáblája VII kerület Károly körút 13 15.JPG|bélyegkép|250px|<center>[[Emléktáblák Budapest VII. kerületében|Neményi Lili emléktáblája]] a [[Budapest VII. kerülete|VII. kerület]] Károly körút 13-15. szám alatt]]
== Színházi szerepi ==
* Susanna ([[Wolfgang Amadeus Mozart|Mozart]]: Figaro házassága)
* Rosina ([[Wolfgang Amadeus Mozart|Mozart]]: CosiCosì fan tutte)
* Pamina ([[Wolfgang Amadeus Mozart|Mozart]]: Varázsfuvola)
* Zerhina ([[Wolfgang Amadeus Mozart|Mozart]]: Don Giovanni)
|
