Főmenü megnyitása

Módosítások

[[Fájl:Ámon templomkörzete, Karnak.png|300px|thumb|Ámon templomkörzete]]
=== Ámon-Ré temploma ===
Ámon-Ré hatalmas temploma két tengely mentén épült fel az isten szentélykörzetében. Eredeti magja a kelet-nyugati tengely közepén épült egy szent dombon, ebből az irányból terjedt a templomot egykor a Nílussal összekötő csatorna rakpartja felé, ahonnan mai főbejárata nyílik (ezt [[II. Ramszesz]] építtette), illetve dél felé, ahol Mut szentélykörzete található. A bejárattól jobbra [[Hakórisz]] kápolnája áll, az első [[pülón]]ig kosfejű [[szfinx]]ekkel szegélyezett út vezet, a szfinxek a király szobrát tartják mancsuk közt. A templomnak összesen tíz pülónja van, a kelet-nyugati tengelyen összesen hat, míg az észak-déli tengelyen, mely a 3. és 4. pülónok közt csatlakozik a főtengelyhez, további négy. A templom az évszázadok alatt nagyrészt belülről kifelé bővült, a legrégebbi, ma is álló építmények a [[XVIII. dinasztia]] idején, [[I. Thotmesz]] által emeltetett 4. és 5. pülónok (i. e. 15. század eleje), de [[III. Thotmesz]] ezeknél beljebb is épített egy pülónt, a hatodikat. A legkülső, 1. pülónt a [[XXX. dinasztia]]beli [[Nektanebosz]] építtette az i. e. 4. században.<ref>Wilkinson, op.cit., pp.155-158</ref>
 
A templom ma álló legrégebbi részei az I. Thotmesz idején épült 4. és 5. pülón, valamint a kettő közti, egykor oszlopos tér, de itt is vannak későbbi kiegészítések, például [[Hatsepszut]] két gránitobeliszkje, melyek egyike még mindig áll. A hatodik pülónból, amelyet I. Thotmesz unokája, III. Thotmesz építtetett, kevés maradt fenn, de még látszik az általa meghódított déli, illetve északi népek listája a déli és az északi falon.<ref name="W158">Wilkinson, op.cit., p.158</ref>
 
A templombelső ma megfigyelhető legkorábbi részei Hatsepszut és III. Thotmesz korabeliek, a többi rész későbbi építmény. A hatodik pülónt követő udvarban két hatalmas gránitoszlop áll, északi és déli oldalukon Alsó-, valamint Felső-Egyiptom jelképes virágai. Az udvar északi oldalában [[Ámon]] és [[Amaunet]] szobrai állnak, melyek [[Tutanhamon]] idejéből származnak, az udvart követő gránit bárkaszentély pedig a [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándort]] követő [[Philipposz Arrhedaiosz]] építtette, feltehetőleg III. Thotmesz korabeli építmény helyén. A szentély körüli homokkő helyiségek Hatsepszut korabeliek, de némelyiket III. Thotmesz díszíttette hadjáratai képeivel és a templomnak adott ajándékok képével, közte a két obeliszkéval.<ref name="W158-9">Wilkinson, op.cit., pp.158-159</ref>
 
[[Fájl:Parvis Karnak.jpg|thumb|450px|Ámon-Ré templomának előudvara]]
Emögött található egy nyitott központi udvar, azon a helyen, ahol feltehetőleg a templom legkorábbi része állt. Ezek a [[Egyiptomi Középbirodalom|Középbirodalom]] korából származó szentélymaradványok, amelyek minden valószínűség szerint a [[második átmeneti kor]]ban is tovább épültek.<ref>[http://weekly.ahram.org.eg/2005/747/he1.htm More secrets from Karnak. Al-Ahram Weekly 16-22 June, 2005]</ref> Itt alakították ki a szentélyt, amelyet még az ókorban széthordtak építőanyagnak, így nem sok maradt belőle. A központi udvar mögött III. Thotmesz elég jó állapotban fennmaradt ünnepi temploma áll, amelyet a fáraó saját maga istenítése és őskultusza ápolása céljából emelt. A Thotmesztől „A legragyogóbb emlékmű” nevet nyert templomnak a délnyugati sarkában található bejáratát egykor a király két szobra fogta közre. A bejárat egy előcsarnokba vezet, amelyből jobbra raktárak és más helyiségek nyílnak, balra pedig egy oszlopcsarnok. A csarnok tetejét körben négyszögletes oszlopok tartják, középen pedig sátorrudakra emlékeztető oszlopok, mellyel a nagy harcos fáraó feltehetőleg katonai sátrakat kívánt utánozni. A templomban Ámonnak, [[Szokarisz]]nak és a fáraó őseinek is van szentélye, a kopt keresztények pedig templomként használták egy időben az épületet, így az oszlopokon helyenként glóriás ikonok láthatóak. A templom egy előterét „Botanikus kert” néven ismerik, mert falai azokat az egzotikus növényeket és állatokat ábrázolják, melyekkel Thotmesz találkozott hadjáratai során.<ref name="W158-9" /> Itt volt eredetileg a [[karnaki királylista]].
 
A 4. pülón előtti térben válik el a templom főtengelyétől az észak-déli, Mut szentélykörzete felé tartó tengely, melyen – bentről kifelé haladva – a hetedik, nyolcadik, kilencedik és tizedik pülón található. A hetedik pülónt III. Thotmesz építtette, de oldalfalait csak [[Merenptah]] idején fejezték be.<ref name="W161">Wilkinson, op.cit., p.161</ref> A hetedik pülón és a főtengely közti udvarban találtak rá [[1904]]-ben arra a rejtekhelyre, az ún. [[karnaki rejtekhely]]re, melyből kb. 20&nbsp;000 szobor és sztélé került elő. A nyolcadik pülónt Hatsepszut építtette.<ref name="W161" /> III. Thotmesz unokája, [[IV. Thotmesz]] visszaállíttatta a templom főtengelyének a kelet-nyugati tengelyt, ezzel az észak-déli tengely veszített fontosságából,<ref>{{IanShaw}}, p.272</ref> bár még építtettek hozzá pülónokat: a kilencediket és a tizediket [[Horemheb]] idején; ezek falába illeszkedik egy korábbi épület, [[II. Amenhotep]] [[Szed-ünnep|jubileumi]] temploma. Ez eredetileg a nyolcadik pülón előtt állhatott, a két újabb pülón építésekor Horemheb valószínűleg lebonttatta, hogy távolabb építse fel. Horemheb a két pülón építésekor nagyrészt [[Ehnaton]] lebontott karnaki templomából, a [[Gempaaton]]ból használt fel építőanyagot. A tizedik pülón előtt két hatalmas szobor áll, amelyek minden bizonnyal Horemhebet ábrázolják.<ref name="W161" />
 
[[Fájl:KarnakColumn.jpg|thumb|180px|right|A nagy oszlopcsarnok egy oszlopa]]
IV. Thotmesz fia, [[III. Amenhotep]] építtette a kelet-nyugati tengelyen a 4. és 5. pülónok elé a 3. pülónt. Ebben számos újrafelhasznált kőtömböt találtak, amelyekből a szabadtéri múzeumban rekonstruálták az eredeti műemlékeket.<ref name="W158" /> Ez elé építtette a templom hatalmas oszlopcsarnokát, amelyben 134 papiruszoszlop áll, a 12 középső oszlop 22 m magas, a többi pedig kb. 15 m. A csarnok papiruszmocsarat jelképezett; oszlopai eredetileg tetőt tartottak. Köztük királyok és istenek szobrai álltak. Bár a csarnok építését még III. Amenhotep kezdte meg, díszítését már a következő dinasztia uralkodói, [[I. Széthi]] és fia, [[II. Ramszesz]] fejezték be. Ramszesz a csarnok külső falára csatajeleneteket vésetett (köztük a [[kádesi csata]] ábrázolását). Az oszlopcsarnok előtt állt 2. pülón, amelyet Horemheb idején kezdtek meg, de csak I. Széthi idején fejeztek be. A pülónból Ehnaton egy templomának építőkövei kerültek elő. Ez előtt II. Ramszesz két hatalmas lépő szobra állt, amelyek mára szinte teljesen elpusztultak. Velük szemben szintén Ramszesz egyik állószobra állt, lábainál legidősebb lánya, [[Bintanath]] kisebb szobrával. Ezt a Ramszesz-szobrot később több fáraó is elbitorolta.<ref>Wilkinson, op.cit., pp.157-158</ref>
 
A főtengely első két pülónja közti udvar 84,12×99,4 méter területű, mai formáját közel 1000 év alatt nyerte el, a XVIII. dinasztia uralmának végétől a ptolemaida korig. Kétoldalt [[I. Sesonk]] oszlopos folyosója húzódik.<ref name="Fox">[http://www.touregypt.net/featurestories/karnak1.htm Jim Fox: ''The Approach to the Temple of Amun at Karnak in Egypt'']</ref> Az udvaron [[Taharka]] pavilonjának romjai láthatók. Ez az épület (melyet később [[II. Pszammetik]] kisajátított, a Ptolemaioszok pedig helyreállítottak) tíz oszlopból állt, melyeket alacsony fal kötött össze, felül nyitott volt; feltehetőleg különleges funkciót töltött be, talán a „Nappal való egyesülést” szolgálta.<ref name="W156">Wilkinson, op.cit., p.156</ref>
 
Az udvarban áll még egy [[II. Széthi]] által emeltetett bárkakápolna, mely a thébai háromság tiszteletére épült, ókori neve ''Széthi-Merneptah palotája Ámon templomában'' volt. Vele szemben Tutanhamon egy szfinxe található. Az udvarban ezen kívül több másik szfinx is van, ezek eredetileg a templomhoz vezető felvonulási úton álltak, mielőtt ezt az első udvart kialakították. Az udvarból nyílik továbbá [[III. Ramszesz]]nek egy temploma, mely a fáraó halotti templomának kicsinyített mása.<ref name="W156" />
 
Az első udvarból nyílik a szabadtéri múzeum, ahol kisebb, lebontott építményeket rekonstruáltak, többek közt [[I. Szenuszert]] mészkőkápolnáját, [[I. Amenhotep]] és II. Amenhotep szentélyeit, valamint Hatsepszut ún. vörös kápolnáját.<ref name="W156" />
 
[[Fájl:S F-E-CAMERON 2006-10-EGYPT-KARNAK-0002.JPG|180px|thumb|Az első pülón nyugat felől nézve]]
Az első, legújabb pülón, melyet valószínűleg Nektanebosz épített, kb. 40 méter magas lehetett, tulajdonképpen befejezetlenül maradt. Ma az északi pülón 21,7 m, a déli 31,65 m magas, a kapu 19,36 méter magas, belső vastagsága 7,4 m.<ref name="Fox"/> A magasban látható még rajta egy felirat, amelyet [[I. Napóleon francia császár|Napóleon Bonaparte tábornok]] expedíciója hagyott hátra.<ref>Wilkinson, op.cit., p.155</ref> Nektanebó építtette a templom hátsó kapuzatát is III. Thotmesz temploma mögött (melynek hátsó fala elpusztult, így itt ki lehet menni a falhoz épített kis szentélyfülkékhez, ahol az ókorban a köznép – akik magába a templomba nem mehettek be, csak a szentélykörzetbe – fordulhatott az istenekhez). Ezen túl található a csaknem 20 méter magas hátsó bejárat. Itt áll az [[IV. Oszorkon]] által emeltetett kis templom, mely [[Ozirisz]]-Hekadzset („Ozirisz, az Örökkévalóság Ura”) tiszteletére épült; valamint több kisebb szentély.<ref name="W158-9" />
 
=== III. Ramszesz temploma ===
Névtelen felhasználó