„Pákh Albert” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor:
[[Kép:Pákh Albert.jpg|bélyegkép|240px|[[Rusz Károly]] metszete Marastoni József litográfiája alapján]]
'''Pákh Albert''' ([[Rozsnyó]], [[1823]]. [[március 11.]] – [[Pest (történelmi település)|Pest]], [[1867]]. [[február 10.]]) ügyvéd, az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] levelező, valamint a [[Kisfaludy Társaság]] rendes tagja, a [[Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)|Vasárnapi Ujság]] alapítója és szerkesztője.
==Családja==
Pákh Mihály evangélikus szuperintendens és Reményik Mária fia.
==Tanulmányai==
Tanulmányait szülőhelyén (1829–34 és 1835–36), valamint [[Miskolc]]on (1834–35), [[Igló]]n (1835–36), [[Lőcse|Lőcsén]] (1837–39) végezte. Diákkorában sokat járt-kelt az országban, beutazta Erdélyt is, de megfordult [[Selmecbánya|Selmecbányán]], hogy bányászatot tanuljon, és [[Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar|Magyaróváron]] is, ahol a mezőgazdálkodásra akarta magát szentelni. A bölcseletet és a teológiát [[Sopron]]ban (1839–42) hallgatta, ahol a magyar társaság 50 éves jubileumán ([[1841]]. [[június 10.]]), mint a társaság titkára, s közlönyének, a ''Szünórák''nak szerkesztője volt, saját költeményét szavalta, amely megjelent az akkori pozsonyi ''Hírnök''ben. A jogi pályát Debrecenben (1842–43) végezte; a két utóbbi helyen [[Petőfi Sándor|Petőfivel]] szoros baráti viszonyba került. Debrecenben írta első humorisztikus [[Életkép|zsánerkép]]ét az ''Életképek''be (1844. Egy estve a debreczeni színházban, Kaján Ábel álnév alatt), amely friss humorával feltűnést keltett.
==Pályafutása==
21 ⟶ 25 sor:
1863-ban a ''Magyar Ember Könyvtára'' című sorozat négy kötetét szerkesztette július 1-jétől [[1865]]. április 3-áig. [[Greguss Ágost]] társaságában a ''Magyar Sajtó'' szerkesztését vállalta el, noha beteg volt és igen gyakran csak ágyában dolgozott. Érdemeiért a Magyar Tudományos Akadémia [[1864]]. [[Január 20.|január 20-án]], a Kisfaludy Társaság 1865-ben tagjukká választották. (A Magyar Tudományos Akadémiában: A magyar hírlapirodalomról akart székfoglalót tartani, azonban a halál megakadályozta).
Munkából és szenvedésből, szerkesztésből és a maga orvoslásából állt egész élete, de a humor géniusza nem hagyta el őt. Kedélye csak halála közeledtével sötétült el.
==Emlékezete== Emlékbeszédet az akadémiában Gyulai Pál tartott fölötte, gyászbeszédet a sírnál Greguss Ágost. 1870-ben a Vasárnapi Ujság olvasói síremléket állítottak neki ([[Izsó Miklós (szobrász)|Izsó Miklós]] műve) a következő felirattal: :''„Szenvedt s panasz helyett tréfálva vágott,
66 ⟶ 74 sor:
*{{Szinnyei|10||p/p18710.htm}}
* Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. II. kötet. Szent István Társulat. Pest, 1858.
==További információk==
* [http://www.huszadikszazad.hu/cikk/pakh-albert-siremleke Pákh Albert síremléke], huszadikszazad.hu
* [http://epa.oszk.hu/01300/01367/00044/pdf/04historia.pdf Herr von Kaján - Kaján Ábel (Pákh Albert [1823-1867]) ], epa.oszk.hu
* [http://www.archive.org/stream/ujabbkoriismeret03heck#page/n3/mode/2up Ujabbkori Ismeretek Tára, 1851]
{{DEFAULTSORT:Pakh Albert}}
[[Kategória:Magyar írók]]
| |||