„Gołąbi csata” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
{{Csata infobox
|név=Gołębiei csata
|konfliktus=[[Északi háború (1655–60)]]
|időpont=[[1656]]. [[február 18.]]|helyszín=[[Gołąb]], [[Krasiczno]], [[Lengyelország]]|eredmény=[[Svédek|svéd]] [[pürrhoszi győzelem|pürrhoszi]] győzelem
|egyik fél=[[Fájl:Herb_Rzeczypospolitej_Obojga_Narodow.svg|22px]] [[Lengyel–litván unió|Lengyelország-Litvánia]]<br>[[Fájl:Military flag of the Crimean Tatars.svg|22px]] [[Krími Tatár Kánság]]
|másik fél= [[Fájl:Coat of Arms of Sweden.svg|22px]] [[Svéd Királyság]]<br>[[Fájl:Flag of Poland.svg|22px]] [[Svédek|Svéd-párti]] [[lengyelek]]
|parancsnokok1=[[Fájl:Herb Lodzia.jpg|22px]] [[Stefan Czarniecki]]
|parancsnokok2=[[Fájl:Armoiries rois Vasa de Suède.svg|22px]] [[X. Károly Gusztáv svéd király]] |erők1=370 huszár, 300 dragonyos, 1970 páncélos, néhány száz gyalogos, [[tatárok]] |erők2=6005 [[Svédország|svéd]], 3000 [[Lengyelország|lengyel]], [[Franciaország|francia]], [[Anglia|angol]] és [[Német-római Birodalom|német]] zsoldosok |veszteségek1= 150 fő
|veszteségek2=100–200 fő
}}
A '''gołąbi csata''' az [[északi háború (1655–60)|1655–60 évi északi háború]] lengyel frontjának ütközete a [[lengyelek]] és a [[svédek]] között. A helyszíne [[Gołąb]] és [[Krasiczno]] községeknél volt, [[1656]]. [[február 18.|február 18]]–[[február 19.|19]]-én.
 
[[1655]]-ben a svédek viharos benyomulásukkal elfoglalták Lengyelország nagy részét. [[II. János Kázmér lengyel király]] [[Szilézia|SziléizábaSziléziába]] menekült, majd a [[częstochowa ostroma (1656)|częstochowai diadalt]] követően visszatért, s a korábban a svéd megszállók mellé állt lengyelek tömegesen pártoltak át.<br>
Serege vezérletét a tehetséges [[Stefan Czarniecki]]re bízta, aki hozzáfogott az ország felszabadításába. Bevonta ebbe a parasztságot is, akik partizánszerű támadásokkal tizedelték a svéd és [[brandenburg]]i csapatokat, akik szintén részt vettek a Lengyelország megszállásában.
 
Gołąbnál a svéd előhadak utolérték Czarniecki csapatát. A lengyel sereg 370 huszárt, 300 dragonyost és 1970 páncélost számolt, továbbá pár száz gyalogost, ezek azonban még frissen toborzott, részben kiképzés előtt álló katonákból álltak. Oldalaikon küzdöttek még [[tatárok|tatár]] lovasok is.
 
Az ütközet a [[Visztula]] és a [[Wieprz]] összefolyásánál indult. A lengyelek nagy rohamával szemben a svédek nem tudtak ellenállni. Hanem amikor a király beérkezett a derékhad élén, a lengyeleket visszaverték. A sereg egy része átkelltátkelt a Wieprzen, őket a svédek lengyel csapatai üldözték tovább. A másik had Czarnieckivel az élen [[Końskowola|Końskowolába]] vonult vissza.
 
Károly Gusztáv pihenőt rendelt el és csak [[február 20.|február 20-án]] folytatta útját a győzelem biztos tudatában. A francia Dubois és [[Freed Aschenberg]] vezetésével két dragonyos ezredet küldött előre, ezeket azonban Krasicznónál a lengyelek megsemmisítették, maradványaikat a lengyel parasztok felkoncolták. Dubois elesett, Aschenberg is alig bírt elmenekülni.