„Johann Lukas von Hildebrandt” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →További információk: WP:FELÉP szerinti fejezet cím AWB |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor:
== Jelentősége ==
J. L. Hildebrandt építőművészeti tevékenységének társadalmi-gazdasági alapjait a török háborúk befejeztét követő új közép-európai (Habsburg) változások képezték. Építész-tevékenységében meghatározó részarányt képeznek a kastély/palota-épületek, melyek funkcionális- és stílusbeli változást igényelnek. A korábbi - védelemre berendezkedő - funkció helyett az új társadalmi elit életvitelében felerősödő pompa- és reprezentáció kiszolgálása válik fő célkitűzésül. Ez óhatatlanul funkcionális és stílusváltoztatást igényelt, melyhez a - neveltetéséből is adódó - mediterrán (olasz) építészeti- és formaképzési hagyományt a könnyed, játékos francia eszközrendszerrel elegyíti, s ezt mindjobban előtérbe juttatja. Ezzel a korábban meghonosodott - alapvetően mediterrán - művészeti hagyományok mellett nyitást biztosít a francia (nyugat-európai,
== Életpályája ==
22. sor:
* '''[[Daun Kinsky-palota]]''' Bécsben (1713–16). Érett stílusára legjellemzőbb a palota homlokzata. Ezen a lapos pilléreket elegáns, elkeskenyedő formák váltják fel a három központi csarnoknál és a bizarr, [[Borromini]]-t idéző padlózat nyújt ehhez gazdag ellentétet.
* '''[[Belvedere-palota]]''' (Bécs, 1721-22 –). A palota díszes fala és a festői látvány, amire Hildebrandt törekedett, diadalmasan kiteljesedik a felső Belvedereben, amelyet Savoyai Jenő herceg számára épített Bécs belvárosán kívül. A kertek meredeken emelkednek a kastélyig, a hosszú, keskeny nyári palota különálló egységeinek
* '''[[Kastély Pommersfelden]]''' (1711) Németországba Lothar Franz von Schönborn hívta meg, hogy a kastély lépcsőházának problémáját megoldja.
33. sor:
* Számos városi palota Bécsben (pl. Daun-Kinsky, 1716),
* Számos [[szakrális épület]] Bécsben (
* Dominikanerkirche, Gabel, Csehország,
* Deutschordenskirche, Linz,
* Loreto-
* ([[Belvedere]], Bécs, 1713–23,
* Schlosshof, Bécs, 1729,
* A promontori ([[Budafok]] és a [[béllye]]i Savoyai-kastély átépítése,
* [[Ráckeve]], kastély, 1701–1702).
* [[Stadtpalais des Prinzen Eugen|Stadtpalais]] des [[Eugen von Savoyen|Prinzen Eugen]] (heute Finanzministerium) Wien, 1. Bezirk, Innere Stadt (1695–1698)
* [[Palais Schwarzenberg]], Wien, 3. Bezirk 3, Landstraße (1697–1723)
* St. Laurentius, [[Jablonné v Podještědí|Gabel]] (1699)
* [[Peterskirche (Wien)|Peterskirche]], Wien, 1. Bezirk, Innere Stadt (1702) – Urheberschaft nicht mit Sicherheit belegt
* [[Palais Starhemberg-Schönburg]], Wien, 4. Bezirk, Wieden (1705–1706)
* [[Schloss Nebílovy|Schloss Nebilau]] (1705), nur Pläne
50. sor:
* [[Schloss Schönborn]], Niederösterreich (1712–1717)
* Gartenpalais Schönborn, 1080 Wien, (1706–1714) 1. Bauphase, heute Österreichisches Museum für Volkskunde
* [[Palais Daun-Kinsky]], Wien, 1. Bezirk, Innere Stadt (1713–1726)
* Unteres [[Schloss Belvedere|Belvedere]], Wien-Bezirk 3 – Landstraße; (1714–1716)
* [[Piaristenkirche]] Maria Treu, Wien, 8. Bezirk, Josefsstadt (1716)
* Geheime Hofkanzlei (heute [[Bundeskanzleramt (Österreich)|Bundeskanzleramt]]), Wien, 1. Bezirk, Innere Stadt (1717–1719)
* Ehem. Deutschordenskirche Hl. Kreuz (heute Priesterseminarkirche), Linz (1718–1725)
* Gesamtplan für [[Stift Göttweig]], (1719), Bau 1738 eingestellt
* [[Schloss Belvedere|Oberes Belvedere]], Wien, 3. Bezirk, Landstraße (1721–1723)
* Reichskanzleitrakt der [[Hofburg]], Wien 1. Bezirk, Innere Stadt (1723–1730)
* [[Palais Harrach in der Ungargasse|Palais Harrach]], Wien, 3. Bezirk, Landstraße (1727–1735)
* Pfarrkirche [[Göllersdorf]], (1740–1741)
* Haus zum Goldenen Adler, Breslau (1750)
| |||