„A bárium izotópjai” változatai közötti eltérés

A természetes '''[[bárium]]''' ('''Ba''') hat stabil és egy nagyon hosszú élettartamú [[radioaktív]] primordiális [[izotóp]] keveréke. A bárium-130 instabilitását a közelmúltban fedezték fel geokémiai módszerrel (bomlástermékének, a xenon-130-nak kőzetekben végzett kimutatásával). Ez a nuklid kettős elektronbefogással bomlik (magja két elektront fog be és két neutrínót bocsát ki), [[felezési idő|felezési ideje]] 0,5–2,7{{e|21}} év (a világegyetem életkorának mintegy 10¹¹-szerese).

 

 

 

Standard atomtömeg: 137,327(7) [[atomi tömegegység|u]]

 

==Táblázat==

| ¹¹⁴Cs

|-

| ¹⁰²Sn, '''¹²C'''

|-

| style="text-align:right" | 74

| 129,9063208(30)

| [[Kettős elektronbefogás|kettős EC]]

| '''¹³⁰Xe'''

|

|-

| style="text-align:right" | 56

| style="text-align:right" | 85

|

|-

| style="text-align:right" | 56

| style="text-align:right" | 86

|

|-

| style="text-align:right" | 56

| style="text-align:right" | 87

|

|-

| ¹⁴⁴La

|-

| ¹⁴⁵Ba

* A # jel a nem kizárólag kísérletekből, hanem részben szisztematikus trendekből származó értéket jelöl. A nem kellő megalapozottsággal asszignált spinek zárójelben szerepelnek.<!--Values marked # are not purely derived from experimental data, but at least partly from systematic trends. Spins with weak assignment arguments are enclosed in parentheses.-->

* A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, kivéve, ahol az izotóp-összetételt és standard atomtömeget a IUPAC nagyobb bizonytalansággal adja csak meg.

 

==Hivatkozások==

<references />

* Izotóptömegek:

**{{cite journal |author=G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon |year=2003 |title=The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties |url=http://www.nndc.bnl.gov/amdc/nubase/Nubase2003.pdf |journal=[[Nuclear Physics A]] |volume=729 |issue= |pages=3–128 |doi=10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001 |bibcode=2003NuPhA.729....3A}}

**{{cite journal |author=A. P. Meshik, C.M. Hohenberg, O.V. Pravdivtseva, and Ya.S. Kapusta |year=2001 |title=Weak decay of ¹³⁰Ba and ¹³²Ba: Geochemical measurements |url=http://prc.aps.org/abstract/PRC/v64/i3/e035205 |journal=[[Physical Review C]] |volume=64 |issue=3 |pages=035205 [6 pages] |doi=10.1103/PhysRevC.64.035205|bibcode = 2001PhRvC..64c5205M }}

**{{cite journal |author=M. Pujol, B. Marty, P. Burnard and P. Philippot |year=2009|title=Xenon in Archean barite: Weak decay of ¹³⁰Ba, mass-dependent isotopic fractionation and implication for barite formation |url=http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0016703709005055 |journal=[[Geochimica et Cosmochimica Acta]] |volume=73|issue=22 |pages=6834–6846 |doi=10.1016/j.gca.2009.08.002|bibcode = 2009GeCoA..73.6834P }}

 

{{Izotóp | elem=A bárium | könnyebb=A cézium izotópjai | súlyosabb=A lantán izotópjai }}