„Dieter Wisliceny” változatai közötti eltérés

a
clean up, replaced: születés dátuma → születési dátum AWB
a (Bot: {{Wd}} sablonhívás törlése a cikk létrehozása következtében)
a (clean up, replaced: születés dátuma → születési dátum AWB)
|beceneve =
|születés helye = [[Możdżany|Regulowken]] (jelenleg Możdżany)
|születésszületési dátumadátum = 1911. január 13.
|halál helye = [[Pozsony]]
|halál dátuma = 1948. május 4.
 
== Élete ==
Teológiai tanulmányait félbeszakítva újságíróként dolgozott. 1931-ben lett a [[Nemzetiszocialista Német Munkáspárt]] (NSDAP) és a [[Sturmabteilung]] (SA) tagja.<ref>Institut für Zeitgeschichte: ''Die Verfolgung und Ermordung der europäischen Juden durch das nationalsozialistische Deutschland 1933–1945'', Oldenbourg Wissenschaftsverlag, 2008, ISBN 978-3-486-58480-6, 669. o.</ref> 1934-ben az SA kötelékéből a [[Schutzstaffel]]hez (SS) került, és a [[Sicherheitsdienst Reichsführer-SS]] (SD) tagja lett.<ref>[http://www.deathcamps.org/reinhard/pic/eh4.jpg Dieter Wisliceny RuS-kérdőíve] (ezen a kérdőíven kellett nyilatkozni a származásról és korábbi pályafutásról).</ref> 1934 és 1937 között [[Berlin]]ben tevékenykedett, először a [[szabadkőműves]] ügyek SD-előadójaként, 1937. áprilistól novemberig pedig az SD zsidóügyi osztályának vezetőjeként. Ezt követően 1940-ig az SD-nál dolgozott [[Danzig Szabad Város]]ban. 1940. szeptemberben [[Adolf Eichmann]] javaslatára a [[Reichssicherheitshauptamt]] (RSHA) képviseletében egy német küldöttséggel [[Pozsony]]ba utazott, ahol zsidóügyi szakértőként dolgozott a szlovák kormány számára.<ref>Hans Safrian: ''Eichmann und seine Gehilfen'', Frankfurt am Main 1995, S. 209ff.</ref> 1943. február 6-án [[Alois Brunner]]rel Görögországba küldték, ahol a [[szaloniki]] zsidóügyi különleges kommandót vezette. A tevékenysége során 1943. március 14. és augusztus 7. között 19 vonattal {{szám|43850}} zsidót, Szaloniki zsidó lakosságának 95%-át deportálták, legtöbbjüket [[auschwitzi koncentrációs tábor|Auschwitz-Birkenauba]]. 1943 őszén és telén Wisliceny az [[athén]]i zsidóügyi referantúrát vezette.<ref>Hans Safrian: ''Eichmann und seine Gehilfen'', Frankfurt am Main 1995, 233.– és 270.– o.</ref>
 
[[Margarethe hadművelet|Magyarország német megszállásának]] napján, 1944. március 19-én Wisliceny az [[Eichmann-kommandó]] tagjaként érkezett [[Budapest]]re. Tevékenysége során 1944. április és október között több mint {{szám|400000}} magyar zsidót [[A magyarországi vidéki zsidóság gettósítása és deportálása|deportáltak]], akiknek nagy része a [[gázkamra|gázkamrákban]] halt meg.<ref>Hans Safrian: ''Eichmann und seine Gehilfen'', Frankfurt am Main 1995, 295.– o.</ref>
Wisliceny 1944 októberéig felelt a szlovák, görög és magyar zsidók deportálásáért.
 
1945. május 12-én Ausztriában letartóztatták. A [[nürnbergi per]]ek során a vád fontos tanújaként szerepelt.<ref>[http://ess.uwe.ac.uk/genocide/Wisliceny.htm Wisliceny tanúvallomása a nürnbergi perben, 1946. január 3.]</ref><ref> [http://www.zeno.org/nid/20002758318 Der Nürnberger Prozeß, Hauptverhandlungen. Donnerstag, 3. Januar 1946, Nachmittagssitzung]</ref> A tanúvallomását felhasználták 1961-ben a jeruzsálemi [[Eichmann-per]]ben is. A nürnbergi per után Wislicenyt kiadták Csehszlovákiának, ahol bíróság elé állították, bűnösnek nyilvánították, 1948. február 27-én halálra ítélték, és május 4-én kivégezték.<ref>Randolph L. Braham: ''The Politics of Genocide: The Holocaust in Hungary''. Condensed ed., Wayne State UP, Detroit 2000, 263. o.</ref>
 
== Hivatkozások ==
282 344

szerkesztés