„Líbia világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés

| [[Szabrátha|Szabrátha régészeti helyszíne]]|| [[Kép:Theater Sabratha 07.JPG |150px]] ||Szabrátha kereskedővárosa a [[Szahara (sivatag)|Szaharán]] áthaladó útvonalak egyik kezdő és végpontja volt, Leptis Magna és Oia mellett egyike a föníciaiak által alapított három városnak. [[Karthágó]] elpusztítása után [[Masinissa]] [[Numidia|numidiai]] király fennhatósága alá került, majd a Római Birodalom része lett és gyors fejlődésnek indult. Mai is látható épületeinek jelentős részét a 2. és a [[3. század]]ban emelték. A korai keresztény időkben [[püspök]]i székhely lett. Hanyatlása a [[4. század]]ban kezdődött, amikor [[földrengés]]ek és [[Vandálok|vandál]] támadások miatt súlyos károkat szenvedett. A 6. században [[Bizánci Birodalom|bizánci]] a [[7. század]]tól a [[16. század]]ig arab ezután [[Oszmán Birodalom|oszmán]] fennhatóság alá került. Legismertebb épületei a színház, az oszlopsoros fórum, a Capitolium, [[Szerápisz]]-,a [[Héraklész|Herkules]]-, az [[Ízisz]]- a [[Zeusz|Jupiter]]-, és az Antonius-templom, az 1. században épült [[bazilika]], a tengerparton álló, [[I. Justinianus bizánci császár|Justinianus]] korában emelt [[mozaik]]padlós bizánci templom, valamint fürdők és közkutak. A 5000 férőhelyes színházat [[Commodus római császár|Commodus]] császár uralkodása alatt építették, legjobb állapotban megmaradt része a színpad mögött látható több emelet magas díszes fal, amelyet egymást részben fedő márványoszlopokkal osztottak három részre. || kulturális || 1982

|-

|-

| [[Tadrárt Akákusz sziklarajzai]] || [[Kép:Libya 4924 Pictograms Tadrart Acacus Luca Galuzzi 2007.jpg |150px]] || A Líbia délnyugati részén fekvő sziklás Acacus-hegységben több ezer sziklarajzot azonosítottak, amelyek közül a legrégebbi i. e. 12000 körül a legújabb i. e. 100 körül készülhetett. A rajzok a terület növény- és állatvilágában bekövetkezett változásokról és az itt élő népek szokásairól tanúskodnak. A korábbi rajzokból kiderül, hogy akkor a terület sokkal csapadékosabb volt a mainál, erre bizonyíték, hogy többek között nagy testű állatokat, elefántokat és orrszarvúakat jelenítenek meg. Az i. e. 8000 körül készült ábrázolások különféle vallási tevékenységre utalnak. A i. e. 4000 körülre datálható rajzokon háziasított szarvasmarhák és birkák tűnnek fel pásztoraikkal. A későbbi képeken [[Ókori Egyiptom|egyiptomi]] hatás ismerhető fel, és i. e. 1500 körül készülhettek azok a rajzok, amelyeken már megjelenik a háziasított ló is. Ekkor a térségben már sokkal szárazabb volt a klíma. A legújabb képeken (i. e. 100 k.) tevék láthatóak, ez arra utal, hogy ekkor már sivatagi körülmények uralkodtak. A sziklarajzokon kívül a környék különleges természeti formái a [[homokkő]]ből kiemelkedő sziklatornyok, a homokdűnék és a régebbi folyók által kialakított hasadékok. || kulturális || 1985