|
'''Bebek (III.) Ferenc''' (? – [[Gyulafehérvár]] , [[1558]],. [[augusztus 31.]]. ) [[Gömör vármegye]] örökös főispánja és Felső-Magyarország főkapitánya.
==Család származása==
Mára már kihalt főúri család pelsőczi ágának a sarja. A család első ismert felmenője Máté volt, akinek fiai Detre és Fülöp 1243-ban IV. Béla királytól Gömör vármegyében adományul kapják [[Pelsőc]], [[Csetnek]] és [[Berzéte]] helységeket.
Apja Bebek (II.) János [[főpohárnok]] volt.
==Élete==
Életének első nevezetes mozzanata 1529-ben történt, amikor I. Ferdinánd híveként Kassánál és Egernél megverte I. Szapolyai János seregét. Gyors pálfordulásként Szapolyai pártjára állt és egy kétes személlyel – Basó Mátyással – sok esetben a törvényt nem tisztelve kiskirályként viselkedtek. Basó Mátyás [[Murány]] várának ura volt. A mohácsi vészt követő zavaros időkben számtalan súlyos törvénysértést követett el, így hamis pénzt veretett, szomszédos birtokokat megtámadta és kirabolta. 1549-ben elfoglalták a várát és őt az udvaron lefejezték.<ref> I. Ferdinánd a bátyjától V. Károly császártól kértek segítséget, aki 1200 jól képzett spanyol katonát biztosított. </ref> Bebek azért kerülte el a felelősségre vonást, mert csatlakozott a Basó elleni ostromhoz. Bebek Ferenc Krasznahorkán és talán [[Boldogkői vár |Boldogkő Boldogkővárában]] várában is veretett hamis pénzt.
Első felesége Raskai Dorottya volt, majd második neje Warkóczy Katalin volt. Fia Bebek (IV.) György erdélyi vajda lett.
1528-ban [[felső-magyarország]]i [[főkapitány]] volt.
Hol a [[Habsburg]] [[I. Ferdinánd magyar király | Ferdinánd]] , hol pedig [[I. János magyar király | Szapolyai]] pártján állott. Hatalmas birtokaik voltak. Kizárólag csak a saját érdekeit követte. A család tulajdonában volt [[Fülek]], [[Salgó]], [[Boldogkői vár]], [[Szádvár]], [[Csorbakő vára]] <ref> 1540-41 fordulóján Ferdinánd király Bebek Ferenc felső-magyarországi főkapitánynak adta a várat, aki februárban átadta testvérének Bebek Imrének. 13 évig működött pénzhasító műhely a vár legvédettebb részében. 1553-ban meghalt Bebek Imre, és Bebek Ferenc még ebben az évben a rudabányai bányászokkal leromboltatta a várat. A várat többé nem építették újjá. </ref> és a nevezetes [[Krasznahorka]] <ref> A Bebek család a 16. század második feléig birtokolta a várat. A legjelentősebb átépítésre épp a kegyetlenségeiről híres inkább hírhedt Bebek Ferenc birtoklása idején került sor. Ekkor a török támadások veszélye miatt védőfallal és három védőbástyával erősítették meg a várat. Az átalakítás hasonlít az egri vár megerősítésének formájára. </ref> várak.
[[1554]]-ben végleg elpártolt [[Ferdinánd]]-tól és az özvegy [[Jagelló Izabella magyar királyné|Szapolyainé Izabella]] pártjára árt. Ferdinánd az országgyűlés elé idézte, amely 1556-ban száműzetésre ítélte.
Miután Izabellával is ellentétbe került, az ellenzéki erdélyi rendek egyik vezetőjeként járt a török portán, ahol I. Szulejmán török szultánnál kieszközölte, hogy nevezzék ki Erdély kormányzójának. Más szóval Erdélyt felajánlotta, elárulta a török szultánnak.
Hazatérve [[1558]]. [[augusztus 31.|augusztus 31]]-én Izabella hívei Bebek Ferencet és a Kendi testvéreket <ref> Kendi Ferenc és Kendi Antal </ref> tőrbe csalták és meggyilkolták. Az erdélyi országgyűlés Bebek Ferencet hazaárulónak nyilvánította és teljes vagyonát elkobozták.
== Hivatkozások ==
==Források==
* {{Nagy Iván}}
* {{CitWeb |szerző= |cím=Krasznahorka története | url= http://kitekinto.hu/karpat-medence/2012/03/17/krasznahorka_buszke_vara.../ | dátum=2012-03-17 }}
* {{citlib |szerző= |cím=Magyar Nagylexikon Harmadik kötet Bah-Bij |hely=Budapest |év=1999 |kiadás=Magyar Nagylexikon Kiadó}}
[[Kategória:Gömör vármegye főispánjai]]
| 