„Kormányforma” változatai közötti eltérés

A kormányformákat két kérdés körül csoportosíthatjuk. Az egyik, hogy milyen a törvényhozó és végrehajtó hatalom egymáshoz való viszonya, a másik pedig, hogy ki gyakorolja a végrehajtó hatalmat.{{refhely|Államformák és kormányformák – juris.u-szeged.hu}}

 

 

A prezidenciális kormányforma{{refhely|Államformák és kormányformák – juris.u-szeged.hu}} esetén a köztársasági elnök a végrehajtó hatalom feje. A kormány nem a parlamentnek, hanem az elnöknek felelős, akit közvetlenül választanak meg. Beleszólása van a törvényhozó hatalomba (vétójog, üzenetek). Jogi felelőssége van (impeachment eljárás).

 

 

A félprezidenciális kormányforma{{refhely|Államformák és kormányformák – juris.u-szeged.hu}} esetén a a köztársasági elnök erős jogosítványokkal és vétójoggal rendelkezik. Itt a végrehajtó hatalom – a [[kormány]] – a parlamentnek és az elnöknek is felelős, akit közvetlenül választanak meg. Jogi felelőssége van mind a köztársasági elnöknek, mind a kormánynak, de politikai felelőssége csak a kormánynak, a törvényhozó hatalom felé.

 

 

A parlamentáris kormányformában a végrehajtó hatalom – a [[kormány]] – a parlamentnek felelős. A köztársasági elnök vagy az uralkodó jogosultságai gyengék, a parlamentnek alárendelten működik, csak protokolláris szerep jut neki, és többnyire a parlament választja. Főleg Európában jellemző, a többi földrészen ritka.

{{Fő||Parlamentáris monarchia}}

 

 

A végrehajtó hatalom a törvényhozás által választott tanács kezében összpontosul, mely mellett ügyvezető kormány működik. Az elnököt évente egymást váltva maguk közül választják. A tanács nem váltható le. <ref name=" Közpolitika ">[http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:NZ9kMzFBWPUJ:jog.unideb.hu/documents/tanszekek/politikaelmeleti/kzpolitika_segdanyag.tml.doc+&cd=3&hl=hu&ct=clnk&gl=sk Pénzes Ferenc: Közpolitika]</ref>

 

== Diktatúra ==