Főmenü megnyitása

Módosítások

→‎Élete: bővítés
[[Aggházy Károly]], [[Bellovics Imre]] és [[Bürger Zsigmond]] tanítványa volt. Az 1894–95-ös évadra [[Nikisch Artúr]] az [[Magyar Állami Operaház|Operaház]] zenekarába szerződtette hegedűsként. Ezt követően [[Ney Dávid (operaénekes, 1842–1905)|Ney Dávid]] basszista zongorakísérőjeként járta az országot. 1898-ban [[Komjáthy János]], 1901-ben [[Krecsányi Ignác]] társulatában volt karmester. 1903-ban az újonnan megnyílt [[Király Színház]]hoz szerződött, s korai haláláig itt volt dirigens, hangszerelő. Utóbbi minőségében ő segítette színpadra [[Kacsóh Pongrác]] ''[[János vitéz (daljáték)|János vitéz]]''ét, amit kb. háromszázszor vezényelt. 1928 és 1930 között [[Szeged]]re szerződött, de utána visszatért a Király Színházba.
 
1922. január 31-én mutatták be a [[Erkel Színház|Városi Színházban]] ''A hamburgi menyasszony'' c. operettjét, ami már ekkor sem nélkülözte az [[Irredentizmus|irredenta]] felhangokat, de az I. felvonás fináléja, benne a ''Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország''-refrénnel csak jóval Vincze halála után vált népszerű dallá. A hazafias érzelmek felkeltésére való felhasználásban nem jelentett akadályt a szerzők (szövegíró: [[Kulinyi Ernő]]) zsidó származása (és nem mentette meg Kulinyit a [[holokauszt]]tól).
 
Egyetlen, 1924. március 29-én bemutatott operai kísérleta, ''Az erősebb'' c. egyfelvonásos zenedráma(!) sikertelen és megkésett próbálkozás volt a [[népszínmű]]zene magasabb szintre emelésére.<ref>''A budapesti Operaház 100 éve''. Szerk. [[Staud Géza]]. Budapest, 1984. Zeneműkiadó. 225. l. ISBN 9633305241</ref> A szerzemény öt hét alatt hat előadást ért meg, majd végleg eltűnt a repertoárról.<ref>''A hetvenötéves Magyar Állami Operaház. 1884–1959''. Budapest, 1959. Magyar Állami Operaház. 170. l.</ref>
14 874

szerkesztés