„Vízi közlekedés” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Galéria: felszámolás, felesleges (egy általános témájú szócikkben 5 képből 3 egyazon járat egyazon napjáról szól – na ne már…
Nincs szerkesztési összefoglaló
21. sor:
* Csónakok,
* Kishajók,
* Nagyhajók illetve a hajókkal együtt szoktuk tárgyalni a vízi közlekedést közvetlenül kiszolgáló
* Nagyhajók illetve
a hajókkal együtt szoktuk tárgyalni a vízi közlekedést közvetlenül kiszolgáló
* Úszóműveket, továbbá
* Úszómunkagépeket.
28 ⟶ 27 sor:
'''Az összes kategória lehet'''
* Belvízi és
* Tengeri, míg a nagyhajóknál megkülönböztetünk még
a nagyhajóknál megkülönböztetünk még
* Folyam-tengeri hajókat is.
 
38 ⟶ 36 sor:
{{Bővebben|Magyarország vízi közlekedése}}
 
A magyar tengeri hajózás, amely kizárólag az árufuvarozásra koncentrálódott, erősen visszaszorult. Magyarországnak két tengerjáró hajója van, amit az orosz államadóságállamadósság törlesztéseként kapott.<ref>{{cite web|url=http://nol.hu/cikk/129928/|title=Mahart privatizációja|publisher=Népszabaság|date=2003-10-09}}</ref>
 
[[Magyarország]] nagyhajózásra alkalmas vízi útjainak hossza körülbelül 1600&nbsp;km. Ennek 85%-a állandóan, 15%-a időszakosan hajózható. A vízi úthálózat hosszának 53%-a a Duna vízgyűjtő területéhez, 47%-a pedig a Tiszáéhoz tartozik. Belvízi hajóinkkal a Duna-delta ([[Fekete-tenger]]) és a Rajna torkolat ([[Északi-tenger]]) kikötőibe tudunk szállítmányokat eljuttatni. A Duna-Majna-Rajna vízi út rendszer teljes hajózható hossza [[Rotterdam]]tól [[Sulina|Szulináig]] 3505&nbsp;km.
 
== Források ==
{{források}}