„Eiréné bizánci császárnő” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
a (Removing Link FA template (handled by wikidata))
Nincs szerkesztési összefoglaló
{{egyért2|a bizánci császárnőről|Eiréné (egyértelműsítő lap)}}
 
{{Uralkodó infobox
| név = Eiréné
| állam =
| kép = Irina ( Pala d'Oro).jpg
| képaláírás =
| uralkodás_kezdete = [[797]]. [[augusztus 15.]].
| uralkodás_vége = [[802]]. [[október 31.]].
| koronázás dátuma =
| teljes_név =
| születési dátum = [[752]]
| születési hely = [[Athén]]
| halálozási dátum = [[803]]. [[augusztus 9.]]. {{életkor-holt|752|0|0|803|8|9}}
| halálozási hely = [[Leszbosz]]
| nyughelye =
Eiréné és hívei a [[III. Leó bizánci császár|III. Leó]] és V. Konstanin alatt erőszakosan terjesztett képromboló [[politika]] teljes felszámolására törekedtek. A fokozatos enyhülés programja jegyében csak [[784]]-ben bocsátották el Paulosz [[pátriárka|pátriárkát]], helyére pedig Tarasziosz, Eiréné korábbi titkára, egy művelt laikus került.
 
A következő lépés egy [[zsinat]] összehívása volt, amely a [[754]]-es ikonoklaszta, ún. [[fejetlen zsinat|„fejetlen” zsinat]] határozatainak elvetését és a képtisztelet visszaállítását tűzte ki célul. A törekvést üdvözlő keleti és [[itália]]i [[püspök]]ök ezúttal meg is jelentek a gyűlésen, amely [[786]]. [[július 31.|július 31-én]] nyílt meg, ám a képrombolást támogató városi gárda szétzavarta a zsinatot. A császárnő és a pátriárka nem tett le céljáról, ezért az ikonoklaszta beállítottságú alakulatokat áthelyezte Kis-Ázsia területére, egy arabok ellen indítandó háború ürügyén. Helyüket thrakiai ikontisztelő katonák vették át, így [[787]]-ben [[Nikaia]] városában összeülhetett a VII. egyetemes zsinat. Szeptember 24. és október 13. között két ülésen restaurálták az ikonok tiszteletét.
 
A zsinat a korábbi képromboló egyháziakat visszafogadta kebelébe, ha beismerték és megtagadták addigi [[eretnekség]]üket. A [[tolerancia|toleráns]] döntés az V. Konstantin alatt tűzzel-vassal üldözött fanatikus képtisztelő [[szerzetes]]ség felháborodását váltotta ki, ekkor jelentkezett először a későbbi bizánci vallástörténetben oly fontos szerepet kapó zélóta–politikus ellentét. Az [[október 23.|október 23-ai]] záróülésen a két uralkodó közösen írta alá a képrombolást eretnekségként elítélő, a képtiszteletet [[Damaszkuszi Szent János]] tanítása alapján [[ideológia|megideologizáló]] határozatot.
== Az első császárnő ==
 
Eiréné, mint egyedüli császárnő uralkodása kuriózumnak számított, ezért az esetleges [[jog]]i alapú bonyodalmak elkerülése végett gyakrabban – tőbbektöbbek között hadseregparancsnokként – használta a hímnemű [[baszileusz]] címet a női baszilisszánál.
 
Uralkodása alatt rendkívül népszerű volt, aminek azonban a birodalom látta kárát. Támogatói bázisát megerősítendő ugyanis Eiréné bőkezűen osztogatta a kedvezményeket Konstantinápoly népének és a képtisztelet mellett végig kardoskodó kolostoroknak. Eltörölték a fővárosiakat sújtó városi adót, az [[abüdosz]]i és [[hierosz]]i vámot, és csökkentették a különféle [[export]]ot és [[import]]ot terhelő vámokat. Mindez a kis-ázsiai [[arabok|arab]] és a [[Balkán-félsziget|balkáni]] [[bolgárok|bolgár]] betörésekkel, a megbékéltetésükre kiáramló sarccal és az állandósuló, elsősorban Aetiosz és Sztaurakiosz [[eunuch]]oknak köszönhető palotabéli intrikákkal párosulva komoly nehézségeket okoztak a későbbiekben.