„Redut (Kolozsvár)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Coor title sablonok egységesítése AWB |
|||
6. sor:
A 18. században a „Fejér Ló” nevű fogadó állt ezen a telken. 1791-ben [[II. József magyar király|II. József]] rákényszerítette a városi tanácsot, hogy az épületet adják át katonai iskola céljára. A császár halála után, a katonai nevelőintézetet [[Torda|Tordára]] költöztették, és 1794 őszén a város visszakapta a fogadót, amelyet a kor igényeinek megfelelően építettek át. Az átépített ház ma is látható homlokzata 1798-ra készült el. Az udvarban folyó munkálatok még 1810-ben is tartottak, a vendéglőt öt éve bérlő [[Josef Leder]] - egyszemélyes - tervező-kivitelezőként egy hátsó udvari szárnyat is felépített. Az új falrésszel immár teljesen körbeépített udvar úgy nézett ki, mint egy kvadrum, egy kolostori udvar. A téli mulatságokra szánt „Redoute-szála” 1808-ban készült el. A karzatos bálterem akár ezer ember fogadását is lehetővé tette. Az épület érdekessége a tetőzetre épített kis torony, amely már messziről jól látható és jellegzetes ismertetőjegyévé vált. Itt helyezték el az 1843-ban lebontott [[Kolozsvár várfalai és bástyái|Monostori-kapu]] óráját, amihez egy városi legenda is fűződik. Ezt Nagy Péter, az „O, kedves Kolozsvár” című munkájában is megörökítette: „Hajdan hangosan jelezte az időt a torony fedelére kitett óraharang. Éles, keserves hangon rikoltotta be a városba az órák számát. Az a legenda erről a harangról, hogy hajdan a Szent Mihály székesegyháznak volt lélekharangja és jelentette, sok más közt, a Báthory Zsigmond áldozatainak halálát is. Lehet, ennek a véres eseménynek iszonyú emlékét őrizte keserves, éles hangja. Újra és újra, minden ütésnél átélte azt a borzalmat, ami akkor elfogta.”
A Redutban rendezte be vívóiskoláját [[Gaetano Biasini]]. Neki köszönhetően vált divatossá a városban a 19. század első felében a vívás. Biasini tanítványa volt többek között [[Bölöni Farkas Sándor]], gróf Kendeffy Ádám, gróf Béldi Ferenc, báró Jósika Lajos és ifj. [[Wesselényi Miklós]]. Az épületben szabóüzlet is működött, valamint itt alapította Walser Ferenc „első magyar gép- és tűzoltószerek gyárát”. 1826-ban, mivel a városháza épülete használhatatlanná vált, a gyűléseket az [[régi városháza (Kolozsvár)|új városháza]] felépültéig itt tartották.
A díszes, két emelet magasságú karzatos bálterem számos nevezetes történelmi és kulturális esemény színhelye volt:
| |||