„Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
37. sor:
====== A Sas-hegy kutatói: ======
* [[Balogh János (biológus)|Balogh János]]
* [[Borbás Vince]]
* [[Boros Ádám]]
* [[Janka Viktor]]
* [[Kitaibel Pál]]
* [[Pénzes Antal]]
* [[Sadler József]]
== A Sas-hegy környékének változásai ==
A Sas-hegyet már évszázadok óta nem köti össze természetes erdőtakaró a [[Budai-hegység]] többi részével. Nemcsak tűzifát vágtak a Budán letelepedők, de már [[II. Géza]] király idején (1141-1162) azért is irtották a [[Budai Vár]] környéki erdőket, hogy szőlőt telepítsenek. Az első szőlők Óbudán, a Kis-Gellért-hegyen és a Sas-hegyen voltak. Ezeken a területeken sokáig fehérborokat termesztettek. A török hódoltság visszavetette a szőlő és bortermelést, de a XVII. század végén a törökök elől menekülő szerbek Budán is elterjesztették a balkáni vörösborkultúrát. A leghíresebb fajta a kadarka volt, a legjobb minőségű borokat a [[Sas-hegy]], a [[Gellérthegy]], a [[Naphegy|Nap-hegy]], a [[Rókus-hegy]], a [[Mátyáshegy|Mátyás-hegy]], a [[József-hegy]] napos oldalai adták. Az egész borvidék névadója a Sas-hegy volt. Egy [[Buda]] és [[Pest]] környékéről 1778-ban készült térkép gyönyörűen mutatja, hogy a budai oldalon Óbudától a Rózsadombon át Budaörs határáig mindenhol szőlők voltak. A Sas-hegyen csak a sziklás hegycsúcsok emelkedtek ki a szőlőültetvényekből.
| |||