„Engelbert Humperdinck (zeneszerző)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Élete: bővítés, angol szavak magyar szövegből kiiktatása |
→Élete: bővítés, javítás |
||
37. sor:
Édesapja, Gustav Humperdinck (1823–1902) szülővárosa gimnáziumának igazgatója, édesanyja, Gertrud Hartmann (1835–1903) a [[paderborn]]i dóm karnagyának énekes képzésben részesült lánya volt. Humperdinck hétéves korától a szülői házban tanult zenét. A gimnáziumi érettségi vizsgát 1871-ben, Paderbornban tette le. Apja kérésére építészi tanulmányokat kezdett, de végül saját zenei érdeklődésének engedve 1872 áprilisában sikeresen felvételizett a [[köln]]i konzervatóriumba. Négy éven át [[Ferdinand Hiller]] osztályába járt.
1876-ban Mozart-ösztöndíjat nyert, így 1877-től a [[münchen]]i Königliche Musikschuléban [[Josef
Ez alatt az idő alatt számos művet komponált, a ''Wallfahrt nach Kevelaar'' (1878) és a ''Das Glück von Edenhall'' ([1879) kórusművei komolyabb elismerést hoztak számára.
1879-ben
1880–81-ben a ''[[Parsifal]]'' ősbemutatójának előkészítésében segített Wagnernek. (Ennek a nyoma az eredeti partitúrákban is fellelhető, Wagner a színváltozásokat nem vette figyelembe, így az általa írt zene alatt a színeket nem lehetett megváltoztatni. Humperdinck töltötte ki ezeket a szüneteket zenével.)
1882–83-ban Meyerbeer Alapítványtól nyert díjjal járt [[Franciaország|Francia-]] és [[Spanyolország]]ban, [[Marokkó]]ban. 1882 decemberében [[Velence (Olaszország)|Velencében]] találkozott utoljára Wagnerral. Hazatérve sikertelenül próbált karmesteri álláshoz jutni valamelyik német városban. 1885–86-ban [[Barcelona|Barcelonában]] tanított, nyaranta a [[Bayreuthi Ünnepi Játékok]]on dolgozott éveken át. A megélhetésért több állást vállalt: volt zenekritikus több lapnál, tanár Kölnben és [[Frankfurt am Main]]ban, kiadói lektor [[Mainz]]ban. Itt segített nyilvánossághoz juttatni [[Hugo Wolf]] műveit.
1892-ben írta és 1893-ban fejezte be fő művét, a ''Jancsi és Juliska'' (Hänsel und Gretel) meseoperáját, melynek ősbemutatója a [[weimar]]i Udvari Színházban volt 1893. december 23-án. A librettót nővére, Adelheid Wette írta [[Jacob Grimm|Jacob]] és [[Wilhelm Grimm]] meséjéből, a zenemű adottságainak megfelelően átdolgozva.▼
▲1892-ben írta és 1893-ban fejezte be fő művét, a ''Jancsi és Juliska'' (Hänsel und Gretel) meseoperáját, melynek ősbemutatója a [[weimar]]i Udvari Színházban volt 1893. december 23-án. A librettót nővére, férjezett nevén Adelheid Wette írta [[Jacob Grimm|Jacob]] és [[Wilhelm Grimm]] meséjéből, a zenemű adottságainak megfelelően átdolgozva.
Ebben az operában Humperdinck népdalszerű elemeket alkalmazott a wagneri vezérmotívum mellett.([[Budapest]]i ősbemutatója [[1895]]. [[február 2.|február 2-án]] volt, a librettót [[Ábrányi Emil (költő)|Ábrányi Emil]] fordította. Két év múlva Humperdinck a magyar fővárosba látogatott az 50. előadásra.)
A mű világsikert aratott és anyagi biztonságot jelentett szerzőjének. 1896-ban a császár Professzori címet adományozott számára. Függetleníthette magát, új családjával 1897-ben [[Boppard]]ban vett villájába vonult vissza, ahol szívesen kertészkedett.
1900 végén meghívták a [[berlin]]i Művészeti Akadémiára, a zeneszerzés mesterosztály vezetőjének. A következő időszakban a boppardi ház nyári lakja lett. 1905-től több nagy utat tett (Észak-Afrika, [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]], [[Görögország]] stb.) Berlinben szorosan együttműködött [[Max Reinhardt]]tal, sok kísérőzenét írt színháza részére. Saját operái sorát is gyarapította. Ez alatt az idő alatt írta a ''Dornröschen''t, ''Königskinder''t és a ''Die Heirat wider Willen''t.
1911-ben [[Max Bruch]] utóda lett a berlini Királyi Zeneművészeti Főiskola zenelemélet–zeneszerzés szakán. 1913-ban meghalt felesége, saját egészsége is egyre romlott, ezért 1920-ban lemondott minden állásáról. A következő évben szélütés következtében meghalt.
Humperdinck zenéjén Richard Wagner zenéjének befolyása érződik. Azonban a ''Königskinder'' operájában Humperdinck egy új technikát is alkalmazott a „[[Sprechgesang]]” azaz az énekbeszéd technikát, amit később [[Arnold Schönberg]] tökéletesített.
| |||