„Bernard Katz” változatai közötti eltérés

a
Katz későbbi éveiben a [[tobozmirigy]] működését és a [[melatonin]] képződését kutatta.
==Elismerései==
Bernard Katz az idegingerület átvitelében elért eredményeiért 1970-ben - [[Julius Axelrod|Julius Axelroddal]] és [[Ulf von Euler|Ulf von Eulerrel]] megosztva - [[Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj|orvostudományi Nobel-díjban]] részesült. Kitüntették a Feldberg Alapítvány díjával (1965); a Királyi Orvosi Kollégium Baly-érmével és a Royal Society [[Copley-érem|Copley-érmével]] (1967). 1969-ben a királynő lovaggá ütötte.
 
1952-ben a brit [[Royal Society]] tagjává választották. Tagja volt Királyi Orvosi Kollégiumnak (''Royal College of Physicians'', 1968), a Dán Királyi Tudományos Akadémiának (1968), az Accademia Nazionale Lincei-nek (1969), az Amerikai Tudományos és Művészeti Akadémiának (1969). 1967-től a brit Mezőgazdasági Kutatási Tanácsban dolgozott, 1968-tól pedig ő volt a Royal Society biológiai titkára.
 
1952-ben a brit [[Royal Society]] tagjává választották. Tagja volt Királyi Orvosi Kollégiumnak (''Royal College of Physicians'', 1968), a Dán Királyi Tudományos Akadémiának (1968), az Accademia Nazionale Lincei-nek (1969), az Amerikai Tudományos és Művészeti Akadémiának (1969). 1967-től a brit Mezőgazdasági Kutatási Tanácsban dolgozott, 1968-tól pedig ő volt a Royal Society biológiai titkára.
==Családja==
Bernard Katz 1945-ben feleségül vette az ausztrál Marguerite Penlyt. Két gyermekük született, David (sz. 1947, gyógyszerész lett) és Jonathan (sz. 1950, klasszikus irodalmár).