„Ibérek (Pireneusi-félsziget)” változatai közötti eltérés

a
Az ibérekről az [[i. e. 6. század]]ban tettek először említést a félszigetre költözött [[görögök|görög]] telepesek. Kezdetben törzsekből álló zárt közösségekben éltek. Értettek a [[vas]] feldolgozásához, a [[bronz]] megmunkálásához és a földműveléshez. Később városokat alapítottak, ahol társadalmi rétegződés alakult ki. Kereskedelmi kapcsolatban álltak a föníciaiakkal és a görögökkel, akik [[ezüst]] öt vásároltak az ibérektől. Az i. e. 5. századig tartott az ibér kultúra virágkora, amint számos régészeti lelet bizonyítja.
[[I. e. 5. század|I. e. 5.]] és [[i. e. 4. század|4. században]] érkeztek a [[kelták]] kelet felől, elűzték a [[ligurok]]at, és a félsziget északi és nyugati részein telepedtek le. Őket, a kelta nyelvű ibériaiakat hívták [[keltibérek]]nek. Az ibérek délről vándoroltak fel északkelet felé egészen a mai Dél-Franciaországig. (Pl. ''Ullastret'' [[oppidum]] [[Girona (tartomány){{hely|Gironában]], Ensérune oppidum [[Hérault]] megyében). Ebben az időben keletkeztek a keltibér, [[luzitánok|luzitán]] (mai [[Portugália]]), [[Asztúria|asztúr]] és [[Kantábria|cantaber]] (Északnyugat-Spanyolország), valamint [[tartesszoszi nyelv|turdetán]] (Tartessos mellett)Serge törzsiLancel: elnevezések.Hannibál}}
 
Az ibérek délről vándoroltak fel északkelet felé egészen a mai Dél-Franciaországig. (Pl. ''Ullastret'' [[oppidum]] [[Girona (tartomány)|Gironában]], Ensérune oppidum [[Hérault]] megyében). Ebben az időben keletkeztek a keltibér, [[luzitánok|luzitán]] (mai [[Portugália]]), [[Asztúria|asztúr]] és [[Kantábria|cantaber]] (Északnyugat-Spanyolország), valamint [[tartesszoszi nyelv|turdetán]] (Tartessos mellett) törzsi elnevezések.
 
Az ibérek és keltibérek élénk kereskedelmet folytattak a [[Földközi-tenger]] partvidékeivel. Ibér kerámiákat találtak [[Franciaország]]ban, [[Olaszország]]ban és [[Észak-Afrika|Észak-Afrikában]]. Az ibérek szoros kapcsolatban álltak a félsziget görög telepeseivel is.
69 861

szerkesztés