„Cambridge-i Egyetem” változatai közötti eltérés

|vagyon=4,4 milliárd font (kb.körülbelül 1600 milliárd Ft, 2011, College-okkal együtt)<ref name="Cambridge Facts and Figure 08/09">{{Cite web | url = http://www.varsity.co.uk/news/3967| title = Cambridge University's endowment grows by 16.1% in 1-year

A '''Cambridge-i Egyetem (University of Cambridge,''' a köznyelvben gyakran '''Cambridge University''' vagy '''Cambridge)''' egy állami [[egyetem|tudományegyetem]] az [[Egyesült Királyság]]ban, [[Cambridge]] városában. Angol nyelvterületen ([[Oxfordi Egyetem|Oxford]] után) a második, világviszonylatban pedig a harmadik legrégebbi, folyamatosan működő felsőoktatási intézmény.

Cambridge-re és az [[Oxfordi Egyetem]]re az Egyesült Királyságban számos esetben közös [[Oxbridge]] néven hivatkoznak, nevük Nagy Britanniában összefonódott. Ez a két egyetem bocsátotta ki az [[Egyesült Királyság]], a volt Brit Birodalom, és egyben a világ jelentős részének legismertebb [[tudós]]ait, [[író]]it és [[politikusPolitika|politikusait]]ait. Mindkettő tagja a [[Russell Group of Universities]]nek (a nagy, kutatás-központú egyetemek brit hálózata), a [[Coimbra Group]]nak (a vezető nemzeti egyetemek európai csoportja) és a [[LERU]]-nak (League of European Research Universities).

Cambridge-nek több [[Nobel-díj]]asa van, mint bármelyik egyetemnek a világon (például a Harvard-nak, a Yale-nek vagy éppen Oxfordnak), hiszen 89 Nobel-díjas kötődik Cambridge-hez. Itt tanult többek között [[Isaac Newton|Newton]], [[Charles Darwin|Darwin]], [[Francis Bacon|Bacon]], [[William Thomson (matematikus)|Lord Kelvin]], [[Stephen W. Hawking]], [[Ludwig Wittgenstein]], [[David Attenborough]] és még több ezer neves [[színész]] (például [[Richard Attenborough]], [[Hugh Laurie]]), [[író]] (például [[Wirginia Woolf]], [[George Byron|Lord Byron]], [[Salman Rusdie]]), [[kutató]], avagy [[történelem|történelmi]] [[személyiség]] (például [[Oliver Cromwell]]); összesen 14 [[Egyesült Királyság|brit]] [[miniszterelnök]], és a királyi család számos tagja tanult Cambridge-ben. Az egyetem rendkívül sok tudományos eredménnyel büszkélkedhet. Itt fogalmazták meg az [[elektromágnesség]] törvényeit, fedezték fel a [[dezoxiribonukleinsav|DNS]] spirálját, [[maghasadás|hasítottak ketté atomot]], fejlesztették ki a világ első [[számítógép|computerét]] stb. Az egyetem kétségkívül leghíresebb magyar kutatója [[Szent-Györgyi Albert]] volt, aki 1927-ben doktorált az egyetemen, a Fitzwilliam College tagjaként.

Érdekesség, hogy a brit királyi család, a [[Windsor-ház]] a Cambridge-t részesíti előnyben Oxforddal szemben. A királyi család első két tagja aki egyetemen diplomázott, egyaránt a Cambridge-i Egyetemen tanult: [[Károly walesi herceg]] a Trinity College tagjaként, öccse, [[Eduárd wessexi gróf|Eduárd herceg]] pedig a Jesus College tagjaként. A királynő férje, az Edinburgh-i herceg 1976-2011 között egyetem kancellárja volt (ami protokolláris funkció, az egyetemet az alkancellár irányitja, ő a rektor), míg házasságát követően Vilmos herceg a „Cambridge hercege” cimet kapta, felesége Katalin pedig cambridge-i hercegnő lett.

Cambridge és Oxford egyaránt megtartotta a college rendszert, amelyből jelenleg Cambridge-ben 31 létezik, és amelyekben a diákok laknak, szocializálódnak, tanulnak. Gyakori tévedés, hogy a látogatók a collegek-et önálló intézményeknek, főiskoláknak hiszik, de erről szó sincs: az összes college alapításától kezdve az egyetem szerves része (és alapításuk célja is minden esetben az volt, hogy az egyetem szerves részei legyenek), soha egyetlen college sem volt önálló. A college-k között éppúgy megtalálhatóak a pár évtizede alapítottak, mint a zömében több száz éves régi college-ok. A college-ok (melyek jelentését és funkcióját a magyar „kollégium” szó aligha adja vissza) nem csupán a diákok elszállásolásáért és étkeztetéséért felelősek, de undergraduate (B.A.) szinten az oktatás jelentős része is itt folyik, és az oktatók többsége is tagja valamely college-nek. A diákok college tagsága egy életre szól, és mivel a college egy kisebb közösség az egyetemen belül, saját történelemmel, hagyományokkal, sportcsapatokkal és különféle társaságokkal, számos diák, legfőképpen B.A. szinten, jobban kötődik a college-hez, amelynek tagja, mint magához a teljes egyetemhez. A college-k önálló épülettömbjein kívül (amelyek közül a városközpontban találhatóak Cambridge legfőbb látványosságai - igaz a tágan értelmezett városközpontban és Cambridge nyugati felén gyakorlatilag nincs is magánépület, hiszen minden épület az egyetemé, bár ezt a jelölések hiányában ritkán lehet észrevenni -, saját sportpályákkal, könyvtárakkal is rendelkeznek. A college-ok, bár az egyetem szerves részei, jelentős önállósággal bírnak, amit saját vagyonuk is jelez: a legkisebb vagyonú a St. Edmund’s College, hozzávetőlegesen 8,5 millió [[Font sterling|font]] (2,5 milliárd [[forint]]) tőkével bír, míg a leggazdagabb, a Trinity College nagyjából 620 millió fontnyi vagyonnal rendelkezik. (kb.körülbelül 200 milliárd forint). Ezek az összegek azonban nem tartalmazzák a college-k egyéb vagyontárgyait, például az épületeket, földterületeket, műtárgyakat, így például a Trinity College által birtokolt földterület (amelynek egy részén high-tech tudományos kutatópark található) értéke mintegy 2,5 milliárd [[Font sterling|font]]. A college-k szerepét és fontosságát azonban nagymértékben csökkenti, hogy az összes intézet és kutatóközpont a központi egyetemhez tartozik.

Cambridge magasan Európa leggazdagabb, és a világ 6. leggazdagabb egyeteme. Cambridge és Oxford a világ egyéb vezető egyetemeivel (pl. [[Harvard Egyetem|Harvard]], [[Yale Egyetem|Yale]], [[PrincetonPrincetoni Egyetem|Princeton]], [[Stanford Egyetem|Stanford]], [[Columbia Egyetem|Columbia]] stb.) ellentétben hivatalosan nem magán, hanem állami egyetemek, azonban jogállásuk és önállóságuk összehasonlithatatlanul közelebb áll a klasszikus értelemben vett magánegyetemekéhez, mint az Európában domináns állami egyetemekéhez, vagy az amerikai állami egyetemekhez. (Például az egyetem összes college-je magánintézmény.) Cambridge azonban gyakorlatilag teljes önállóságot élvez, és a Brit állam ténylegesen nem birtokolja az egyetemet, sem annak épületeit, sem vagyonát, nem hozhat személyi döntéseket az egyetemet illetően, és az egyetem vezetésének jogában áll magánegyetemmé nyilvánítania Cambridge-t. A Cambridge-i Egyetem készpénzben és befektetésekben mért vagyona jelenleg 4,9 milliárd [[Font sterling|font]] (kb.körülbelül 1750 milliárd forint), ami természetszerűen nem tartalmazza az egyetem által birtokolt épületek, földterületek, műkincsek, stb. több milliárd fontnyi összegét. Érdekesség, hogy az egyetem az Egyesült Királyság 5. legnagyobb földbirtokosa, az általa birtokolt földterület értéke kb.körülbelül 5 milliárd font. Cambridge ezzel a pénzvagyonnal Európában magasan a leggazdagabb: az Európában 2. helyezett Oxfordi Egyetem vagyona 3,8 milliárd font, mig a 3. helyezett Edinburgh-i Egyetemé 180 millió font. (A kontinentális német, francia, svéd, stb. egyetemek elenyésző, pár millió eurós vagyonnal rendelkeznek, és ugyanez igaz az ázsiai egyetemekre is). Az egyetem éves működési költsége 1,5 milliárd font (kb.körülbelül 550 milliárd forint), amiből az egyetem átlagosan 650 millió fontot költ kutatásra. (Összevetésként: a teljes magyar felsőoktatásra szánt büdzsé 2013-ban mintegy 125 milliárd forint.) Az éves működési költség mindössze 30%-a jön a brit államtól.