„Konszociális demokrácia” változatai közötti eltérés

{{Politikai fogalmak}}

 

A '''konszociális demokrácia''' (konszociációs, társulásos, csoportarányos, érdekcsoportos demokrácia) a [[képviseleti demokrácia]] egyik típusa, amely különböző társadalmi csoportok képviseletén alapul. Olyan politikai (állam-) [[nemzet]]nél amely jelentős létszámú különböző önálló és ellentétekkel terhelt kulturális (nyelvi, [[etnikum|etnikai]]), [[ideológia]]i ([[politikai ideológia|politikai]], [[vallás]]i) vagy területi csoportokból áll és mindegyikük önálló érdekképviseletet igényel ott az arányos [[választási rendszer]] a nagy többség számára elfogadható megoldást jelent. Homogén társadalmaknak megfelelhet az egykamarás, míg heterogén társadalmaknál leggyakrabban kétkamarás törvényhozás a megfelelőbb, melyek hasonló hatáskörrel bírnak. A kamarákba más-más típusú társadalmi csoportokból választanak képviselőket. A képviselői megbízatások a jelentős társadalmi csoportokat hivatottak létszámarányosan képviselni, ami így sokat segít a társadalmi feszültségek csökkentésében. A konszociális demokrácia és a [[konszenzusos demokrácia|konszenzusos (vagy konszenzusorientált) demokrácia]] nem egymással felcserélhető rokon értelmű szavak.