„Kopoltyú” változatai közötti eltérés

a (Bot: interwikik eltávolítása (Wikidata))
A kopoltyú a [[puhatestűek]]nél jelent meg először. A korábban létező vízi állatok a gázcsere más módját, a [[diffúz légzés]]t alkalmazták, leginkább a ''bőrlégzés'' különböző változatait. A puhatestűeknél a külső héj megjelenése tette szükségessé a gázcserét lebonyolító szerv kialakulását, mivel a bőrlégzés lehetetlenné vált. A héjon belül keringetett friss víz egyes kitüntetett helyekre összpontosította az oxigénellátást, ahol feldúsultak a gázcserében résztvevő hajszálerek. Az erek a kopoltyúhám belső felén futnak végig, általában a lehető leghosszabb útvonalon, a rajtuk keresztülhaladó vér pedig leadja a széndioxid többletét és felveszi a friss oxigént.
 
A [[csigák]] és [[kagylók]] elkülönülése előtt ment végbe ez a folyamat, mivel mindkét osztálynál már megtalálhatók a kopoltyúk. A [[kambrium]] elejéről ismert a [[Hyolithes]] [[nem (rendszertan)|nem]], amely a két osztály összekötő láncszeme. A [[féregcsigák]]nál és a [[maradványcsigák]]nál még nincs kifejezett kopoltyú. A [[gyűrűsférgek]]nél még egyáltalán nincsen, a feltehetően velük közös őstől származő más állatcsoportoknál, mint az [[ízeltlábúak]] és [[puhatestűek]] már van. A szintén rokon [[csalánozók]]nál, a [[pörgekarúak]]nál, [[mohaállatkákmohaállatok]]nál és az egyébként bizonytalan ősű [[tüskésbőrűek]]nél nincs kopoltyú. A [[gerinchúrosok]] kopoltyúi viszont valószínűleg a konvergens evolúció miatt hasonlóak, mivel a kezdetleges alakjaik még [[béllégzés|kopoltyúbéllel]] bonyolítják a gázcserét, és csak jóval később alakult ki a magas szervezettségű keringési rendszer, és az ahhoz kapcsolódó kopoltyú.
 
== Puhatestűek ==