A tó az [[Andok]]ban az [[Altiplano|Altiplanón]] található, [[Peru]] és [[Bolívia]] határán. A nyugati rész Peru [[Puno]] nevű régiójához tartozik, a keleti pedig Bolívia [[La Paz (megye, Bolívia)|La Paz]] megyéjéhez.
86008300 km²-es területével a Titicaca-tó Dél-Amerika legnagyobb édesvizű tava. A részben sós [[Maracaibo-tó]] [[Venezuela|Venezuelában]] nagyobb (kb. 13 000 km²), de sokan ezt a tengerhez sorolják, mivel összeköttetésben áll az [[óceán]]nal. A tó átlagos mélysége 160 m, a legnagyobb mélysége 280 m. A [[Balaton]]nál tizenháromszor nagyobb, és közel 4 ezer méter magasan fekszik. A tó évi közép[[hőmérséklet]]e 10 °C körüli.
Több mint 25025 folyó ömlik a tóba, és 41041 sziget teszi változatosabbá. A szigetek közül némelyik sűrűn elhagyatottlakott.
Mivel a tó délnyugatidélkeleti részét a Tiquina-szoros elválasztja a tó kisebbik nagyobbik felétől, ezért a bolíviaiak is, a peruiak is eltérően nevezik a tó ezen két részét. Bolíviában a kisebb rész neve ''Lago Huinaymarca'', a nagyobbé ''Lago Chucuito''. Peruban ugyanezek a részek a ''Lago Pequeño'', illetve ''Lago Grande'' névre hallgatnak.
19122012-ben a tavat az év veszélyeztetett tavának választották amiatt, mert a tó körüli folyamatos népességnövekedés a partvidék és a környező földek túlzott használatához vezet.<ref>{{cite web |url= http://hvg.hu/Tudomany/20120202_titicaca_to_veszelyben|title=Tudomány: Veszélybe került a Titicaca-tó - HVG.hu |work=hvg.hu |year=2012 [last update] |accessdate=4 February 2012}}</ref> A háztartási szennyvíz mellett a az élelmiszeripar és a faipar elhasznált vize is a tóba ömlik. A szennyeződés miatt békalencse borítja a perui oldal öblének nagy részét. Ez alá nem jut be a fény, a tó eliszaposodik és a tavi élőlények nem jutnak elegendő oxigénhez. A probléma megoldására két szennyvíztisztítót terveznek építeni.
