„Franz Carl Achard” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
48. sor:
Marggraf halála után, 1782-ben követte őt az igazgatói tisztségben, és többek között meteorológiával, [[galvanizmus]]sal, kísérleti fizikával és [[elektromosság]]gal foglalkozott. Készített egy optikai távírót is. Feltehetőleg tanára iratai között megtalálta azt a tanulmányt, amelyben bebizonyította, hogy a répában levő cukor azonos a nádcukorral, és 1784-től magas cukortartalmú répa termesztésével foglalkozott. Sikerült egy 5–6% cukortartalmú répát nemesítenie, amelyből aztán az úgynevezett ''fehér sziléziai cukorrépa,'' a mai cukorrépa-fajták őse származott.
[[File:Konary.JPG|bélyegkép|balra|A cukorgyár romjai Konary-ban]]
1799-ben kidolgozott egy ipari eljárást a répacukor kinyerésére, és sürgősségi beadványban jelezte az uralkodónak. [[III. Frigyes Vilmos porosz király|III. Frigyes Vilmos]] felismerte a találmány jelentőségét, és elrendelte az országban a cukorrépa nagybani termesztését, és birtokvásárlás céljára {{szám|50000}} tallérnyi [[jelzálogkölcsön]]t biztosított Achard részére. Az így megvásárolt birtokon, a sziléziai Kunernben (magyar forrásokban Cunern, ma [[Konary]], Lengyelország) 1801-ben Achard irányítása alatt felépült az első európai cukorgyárat. A gyár 1807-ig üzemelt, amikor is leégett. 1810-ben a király Achard érdemeinek elismeréseképpen töröltette a birtokról a jelzálogot, ugyanakkor kötelezte őt arra, hogy a gyárat tanműhellyé alakítsa át. 1812-1814-ben számos diákot oktattak itt a répacukor előállítási módszerére.
Achard teljes életét a munkának szentelte; összesen 218 tanulmánya maradt fenn. A cukorgyártással kapcsolatos kísérleteiben az is motiválta, hogy elítélte a cukornád termesztésénél és a nádcukor gyártásnál a korban szokásosan alkalmazott [[rabszolgaság|rabszolgamunkát]]. 1800 és 1802 között az angol nádcukor-finomítók előbb {{szám|50000}} majd {{szám|200000}} tallért ajánlottak fel neki azért, hogy kijelentse, a répacukor nem azonos a nádcukorral, de állandó pénzzavara ellenére sem állt rá az alkura. A világtól elfelejtve hunyt el, de mindvégig meg volt győződve találmányának jelentőségéről.
| |||