„Kusita Királyság” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Dexbot (vitalap | szerkesztései)
a Removing Link GA template (handled by wikidata)
25. sor:
A [[Farasz]] környékét leszámítva viszonylag gyenge mezőgazdasági adottságú terület jelentőségét elsősorban az Egyiptomba vezető kereskedelmi utak, valamint a Keleti-sivatag aranybányáinak közelsége adta meg. A régészeti adatok arra utalnak, hogy a núbiai uralkodók az ezt követő évszázadban jelentős erőforrásokat mozgósítottak a korábban elsősorban félnomád lakosság által lakott terület betelepítésre és integrálásra.
 
Bár [[V. Ptolemaiosz]] (Kr. e. 204–180) hadserege visszafoglalta Alsó-Núbiát, az ezt követő időszakban a [[Ptolemaidák|Ptolemaioszok]] valódi uralma a [[PhilaePhilai]] és Kaszr Ibrim közötti Harmincmérföldes Területre (Triakontaszkhoinosz), majd az el-Mahárakkáig (Hiera Szükaminosz) terjedő Tizenkétmérföldes Területre (Dodekaszkhoinosz) korlátozódott. Az Egyiptom római elfoglalása utáni rövid háborús időszakot leszámítva Hiera Szükaminosz maradt a Kusita Királyság határa a Kr. u. 3. század második feléig, amikor is a római csapatok feladták a déli határvidéket és a határt Philae-nél húzták meg. A kusita uralom északi központja Farasz volt, de kusita főtisztviselők gazdag sírjai kerültek elő északabbra, Karanog mellett is.
 
Az Alsó-Núbián keresztül folyó kereskedelem, az afrikai javak (elefántcsont, keményfa, állatbőrök, fűszernövények, gyógyszerek és egyéb luxuscikkek) exportja és a cserébe kapott mediterrán termékek (bronz és üvegáru, élelmiszer stb.) forgalma, bár, úgy tűnik, a központi raktárakon keresztül folyt, jelentős anyagi és kulturális prosperitást hozott erre a vidékre.