„Berlini blokád” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Removing Link FA template (handled by wikidata) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
A '''berlini blokád''' [[1948]] júniusa és [[1949]] májusa között sújtotta a nyugati hatalmak által megszállt [[Nyugat-Berlin]] városát. A blokádot a [[Szovjetunió|szovjetek]] azért vezették be, hogy kikényszerítsék akaratuk érvényesítését a nyugati hatalmak szektoraiban, egyszersmind megakadályozzák a nyugati hatalmak által a [[Szovjetunió|szovjetek]] beleegyezése nélkül kibocsátott [[német márka]] forgalomba kerülését a szovjet megszállási zónában. A blokád súlyos ellátási zavarokhoz vezetett [[Nyugat-Berlin]]ben, amelynek megoldására a nyugati szövetségesek [[Berlini légihíd|légihíddal]] kötötték össze a várost a nyugati országrésszel. A berlini blokád volt a [[hidegháború]]
== A blokád kezdete ==
[[Fájl:Deutschland Besatzungszonen - 1945 1946.svg|bélyegkép|jobbra|200px|Megszállási övezetek Németországban]]
[[1945]]-ben a [[második világháború]]ban győztes nagyhatalmak a négy megszállási övezetre osztották fel Németországot. A szovjet megszállási zóna szívében fekvő [[Berlin]] városát – az egész ország mintájára – elvileg közösen igazgatták, a négy hatalom mindegyike a város egy-egy szektoráért felelt. Már a háború elején kiütköztek a szovjetek és a nyugati hatalmak város sorsát befolyásoló ellentétei. [[1948]] elején a londoni hathatalmi konferencián a nyugati országok a szovjetek kizárásával úgy határoztak, hogy [[Németország]]ot szövetségi köztársaságként alapítják újra. A nyugatiak döntése elleni tiltakozásul a szovjet követ kivonult a [[Berlin]]t igazgató négyhatalmi tanácsból és [[1948]]. [[március 31.|március 31]]-től bevezette a szovjet szektoron áthaladó nyugati konvojok ellenőrzését. A nyugatiak a forgalom részleges légi útra terelésével válaszoltak, míg a szovjetek egyre több útra terjesztették ki az ellenőrzést. 1948 tavaszának végére a nyugati hatalmak készen álltak a teljesen elértéktelenedett birodalmi márka új pénzzel való felváltására. A szovjetek mindenképpen el akarták kerülni, hogy az új [[Németország]] döntően nyugati befolyás alá essen, ezért a valutareform elhalasztását kérték.<ref name="20szkronikaja">{{cite book
== A szovjet lépések ==
27. sor:
| year = 1999
| publisher = Salvator Katolische Schule
| language = német}}</ref> [[1948]]. [[június 26.|június 26]]-án a berlini Tempelhof repülőtérre megérkezett az ''Operation Vittles'' első repülőgépe. A britek ''Plain Fare'' néven indították el saját légihídjukat két nappal később, amely a [[Gatowi repülőtér|Gatowi repülőteret]] használta, a franciák a Tegel-reptéren alakítottak ki bázist. A britek vízen landoló repülőgépei a [[Havel (folyó)|Havelen]] szálltak le.
| url = http://www.german-way.com/airlift.html
| title = The Berlin Blockade & Airlift
40. sor:
[[1949]]. [[május 2.|május 2]]-én Malik szovjet és Jessup aláírták azt a megállapodást, amelynek értelmében a szovjetek Nyugat-Berlin blokádját, a nyugati hatalmak pedig a keleti zóna elleni büntetőintézkedéseket oldották fel. A blokád [[1949]]. [[május 12.|május 12]]-én ért véget.<ref>{{cite web
| url = http://www.trumanlibrary.org/whistlestop/BERLIN_A/BLOCKADE.HTM
| title = Airbridge to Berlin ---
| accessdate = 2008-09-17
| accessmonthday =
| |||